Klasszikus

130 éve született Furtwängler, a „hangzás mágusa”

2016.01.25. 09:40
Ajánlom
Minden idők egyik legnagyobb karmestere, Wilhelm Furtwängler - akinek munkásságát politikai ellentmondások is átszövik - 1886. január 25-én született Berlinben.

Édesapja régész, édesanyja festő volt, bátyja matematikus lett, ő a zene iránt érdeklődött. Egész életében Beethoven művei voltak számára meghatározóak. Tizenévesen kamaradarabokat komponált, huszonhárom évesen fejezte be Te Deumát, amelyen hét évig dolgozott. Húszévesen mutatkozott be karmesterként, Bruckner IX. szimfóniáját és egy saját művét dirigálta Münchenben. Bár a pulpituson már ekkor is "túlmozgásos" volt, a közönség soraiban ülő Bruno Walter meglátta benne a tehetséget. Egyik mentora a több Wagner-ősbemutatón vezénylő Felix Mottl lett, s pályája elindításában nagy szerepet játszott a magyar karmester, Nikisch Artúr is.

Wilhelm Furtwängler

Wilhelm Furtwängler

Zürichben kóruskarnagyként működött, majd a strasbourgi, a lübecki, a mannheimi, a müncheni, a frankfurti és a bécsi operában vezényelt. 1920-ban Richard Strauss utóda lett a Berlini Opera élén, két évvel később - Nikisch halálát követően - a híres lipcsei Gewandhaus zenekarnál, majd a Berlini Filharmonikusoknál is örökébe lépett. 1952-ben a berlini együttes örökös zenei igazgatója lett, halála után Herbert von Karajan követte e poszton.

1924-ben lépett fel először Londonban, ahol 1938-ig rendszeresen dirigált, 1925-ben a New York-i Filharmonikusok vendégkarmestereként mutatkozott be Amerikában. 1930-ban a Bécsi Filharmonikusok, három évvel később a berlini Staatsoper igazgatója, a Birodalmi Zenei Kamara alelnöke és államtanácsos lett, 1931-től a bayreuthi ünnepi játékokat is ő irányította.

Wilhelm Furtwängler

Wilhelm Furtwängler

Amikor 1933-ben Hitler hatalomra jutott, sok művész hagyta el a Németországot, de Furtwängler a Harmadik Birodalomban maradt. Ténykedésének megítélése máig ellentmondásos: titokban több zsidónak minősített művésznek segített, a Berlini Filharmonikusok zsidó tagjait szólistaként léptette fel. Kiállt a propagandaminiszter Goebbels által az "elfajzott művészethez" sorolt, "atonális zajcsinálónak" minősített Paul Hindemith zeneszerző mellett. 1934-ben lemondott tisztségeiről, egy évig még a vezényléstől is visszavonult. A náci pártba nem lépett be, a náci karlendítést soha nem használta. Ugyanakkor rendszeresen vezényelt a párt rendezvényein, amit azzal magyarázott, hogy a német zenét képviselte, amely a politikától függetlenül az egész emberiségé, s amely által elérhető a morális jó.

A második világháború után a bíróság felmentette a kollaboráció vádja alól, de a bélyeg élete végéig rajta maradt. Ez az igazoló eljárás volt Szabó István 2001-ben készült, a művészi és emberi felelősséget kutató Szembesítés című filmjének témája. A háború után Svájcban telepedett le, itt fejezte be legismertebb és legkiválóbbnak tartott művét, II. (e-moll) szimfóniáját. A lemezt később annak a Daniel Barenboimnak a vezényletével rögzítették lemezre, akit Furtwängler egyik legtekintélyesebb követőjének tartanak.

A német dirigens a háború utáni első koncertjén, 1947 májusában Beethoven V. és VI. szimfóniáját vezényelte a Berlini Filharmonikusok élén. 1949-ben felajánlották neki a Chicagói Szimfonikusok vezetői posztját, de múltja miatt ez ellen sokan tiltakoztak (az amerikai zsidó Yehudi Menuhin hegedűművész kiállt mellette), s végül nem nevezték ki. III. szimfóniáját már nem tudta befejezni, Wilhelm Furtwängler 1954. november 30-án hunyt el a Baden-Badenhez közeli Ebersteinburgban.

A zenekart nemcsak karjával, hanem egész teste mozgásával dirigálta, a legenda szerint néha énekelt is a pulpituson, sajátos "technikája" sokszor bizonytalanította el a zenészeket a belépést illetően. Kortársával és legnagyobb vetélytársával, a partitúrához megszállottan ragaszkodó Arturo Toscaninivel ellentétben ő a karmestert a zenemű "urának, újjáalakítójának" tartotta, azt vezényelt, amit a hangok mögött érzett, ezért nevezték "a hangzás mágusának". Legnagyobb sikereit Beethoven, Brahms és Bruckner szimfóniáinak tolmácsolásával aratta, de kortárs darabokat - mások mellett Hindemith, Schönberg és Bartók Béla műveit - is repertoárra vett. Ő dirigálta 1927-ben Bartók 1. zongoraversenyének frankfurti és 1932-ben Prokofjev V. zongoraversenyének ősbemutatóját, a zongoránál mindkét alkalommal a szerzők ültek. Az 1920-as évektől az 1940-es évekig számos alkalommal lépett fel magyarországi koncertpódiumon. A legnagyobb mesterműnek Beethoven IX. szimfóniáját tartotta, ezt vezényelte 1951 júliusában is, a bayreuthi játékok újraindításakor. A művet hét alkalommal rögzítették vele, mindig élő előadáson, a lemezek zenei felfogásának változásait is tükrözik: az első 1942-ből való, az utolsó halála évéből, ő maga ezt tartotta a legtöbbre.

Karmesteri és zeneszerzői tevékenysége mellett számos zeneelméleti írást is jegyzett. Nevével hazájában díjat alapítottak, amellyel a klasszikus zene művelésében nyújtott kiemelkedő teljesítményeket ismerik el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Zenés színház

Cecilia Bartoli is fellép a bécsi Operaház új évadában

Öt saját produkcióval, a Monte-Carlói Opera vendégelőadásával, gyermekoperával és három balettpremierrel is készül a Bécsi Állami Operaház a 2021/22-es szezonra. Az új évad egyik szenzációja, a világhírű olasz mezzoszoprán, Cecilia Bartoli debütálása a bécsi színpadon.
Könyv

„A költészet maga a titokzatos zene” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio június 9-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
Színház

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Színház

Takács Kati a Psota Irén-díj idei kitüntetettje

A Jászai Mari-díjas érdemes művész Básti Juli Kossuth-díjas színművésztől vehette át az elismerést június 9-én, a Rózsavölgyi Szalonban tartott díjátadó ünnepségen. Takács Katit az eseményen Bálint András méltatta.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Klasszikus hír

Barokk forgatag – Zenei időutazásra hív a 37. Régi Zenei Napok

Minden eddiginél több koncerttel és kurzussal várja közönségét és hallgatóit a Régi Zenei Napok Vácon és Gödöllőn július 3. és 10. között. A műsorban különleges zenei csemegék is helyet kaptak, a professzorok között érkezik Malcolm Bilson és Simon Standage.
Klasszikus hír

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Klasszikus újranyitás

Teherautó platójáról és templomokban is zenél a Fesztiválzenekar

Június 9-én és 11-én ismét mozgó teherautóról zenélnek majd a Budapesti Fesztiválzenekar művészei a fővárosban. Szerda és péntek délutántól estig a belvárosban és Újlipótvárosban várható az élő zenét hozó autó felbukkanása. A mobil utcazenélés mellett ismét országszerte fellépnek templomokban, zsinagógákban.
Klasszikus ajánló

Zene+ sorozat a Várkert Bazárban

Három ünnep, három összművészeti koncert. A Várkert Bazár a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával együttműködésben igazi összművészeti kulturális csemegékkel készül 2021 nyarára. Az ódon történelmi falak között – miközben a felejthetetlen panorámában gyönyörködünk – a kiváló akusztika segítségével felemelő és tartalmas nyáresték várnak az érdeklődőkre.