Klasszikus

144 éve született Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin

2016.01.06. 14:20
Ajánlom
Az orosz zeneszerző, zongoraművész 1872. január 6-án született Moszkvában.

Anyja kiváló zongorista volt. Még nem töltötte be első életévét, amikor anyja elhunyt tüdőbajban. Nem sokkal ezután apja Törökországba utazott diplomáciai megbízatással, a gyereket pedig nagyanyjára és nagynénjére hagyta. Az apa újranősült, aminek révén az egyke Alekszandernek hirtelen több féltestvére is lett.

Alekszandr Szkrjabin

Alekszandr Szkrjabin

Ljubov nagynénje tanította először zongorázni a visszahúzódó, koravén fiút, aki közben a katonai akadémián is végzett. Emellett zenét tanult Nyikolaj Zverevnél, aki rajta kívül még egy sor tehetséggel foglalkozott, többek között Rachmaninovval is, akivel szoros barátságot kötött. 1885-ben Tanyejev zeneszerzés-növendéke lett, 1888-ban beiratkozott a moszkvai konzervatóriumba. Szkrjabin hamarosan neves zongoristává vált, annak ellenére, hogy kicsik voltak a kezei, amivel alig tudta átfogni az oktávot.

Művei

Szkrjabin műveinek stílusára kezdetben főleg Chopin hatott. Sajátos életszemlélete, a misztikus tanok iránti érdeklődés, majd azok hirdetése egyre jobban kihatottak zeneszerzői tevékenységére, egyre bonyolultabbá tették darabjait. Hozzájárult még ehhez, hogy szinesztéziája volt, aminek következményeként a hangokhoz színek és fények társultak számára: minden hangnak megfelelt egy konkrét szín (árnyalat). Ezeket a megfelelőségeket színkörökben és a zongorabillentyűk színezésével szokás ábrázolni. Stílusát a szélsőséges kromaticizmus jellemzi. Désir című zongoradarabjában eljut a politonalitás és az atonalitás határáig.

A szigorú gyakorlás miatt (Liszt Don Juan fantáziáját és Balakirev Iszlaméjét tanulta) jobb keze súlyosan sérült (ekkor már Joszif Levin tanítványa volt), és az orvos semmi jóval nem kecsegtette. Erre írt egy nagyszabású darabot (f-moll szonáta), könyörgésül Istennek és a sorsnak.

Meggyógyult, zongoraművészi oklevelét 1892-ben kitüntetéssel nyerte el. Érdekesség, hogy zeneszerzésből nem kapott oklevelet, mert a vizsgáit rendszeresen elmulasztotta, ráadásul zeneelméletből igen gyenge eredményei voltak. 1894-ben adta első nyilvános zongoraestjét Szentpétervárott, ez alkalommal néhány saját kompozícióját is bemutatta. Bjelajev kiadó felfigyelt rá és vállalkozott anyagi támogatására, valamint eddig írt műveinek kiadására. Oroszországban és Európában koncertezett, a hangversenyeken saját művein kívül főleg Chopin, Liszt és Schumann darabjait játszotta. Koncertkörútjának csúcsa a kiemelkedő sikerű párizsi hangverseny volt 1898-ban.

Itt jelent meg először mellette felesége, Vera Ivanovna Iszakovics. 1897-tól 1903-ig a moszkvai konzervatórium zongoraprofesszora. Ebben az időszakban komponálta Op. 8-as etűd-sorozatát, hasonló nagyságú prelűd-ciklusát, három zongoraszonátáját és egyetlen zongoraversenyét. Később évekig külföldön élt és utazott (Franciaország, Olaszország, Svájc, Belgium, Észak-Amerika). Szkrjabinnak több gyermeke is született, de ez nem gátolta abban, hogy elhagyja családját, és viszonyt kezdjen az őt csodáló tanítványával, Tatyjana Fjodorovna Schloezerrel.

A válás későbbi, 1904-es svájci utazásukkor derült ki, ahova már nem a feleségével utazott. Ekkor fordult a szimfonikus művek felé. 1900-ban mutatták be I. szimfóniáját, amely hat tételre tagozódik, és zárótételében a kórus Szkrjabin saját szövegét énekli a művészet dicsőségéről. Ebben az időszakban misztikus-filozofikus gondolatok foglalták el figyelmét, ami egyre inkább elszigetelte a napi valóságtól, és gyakran hosszas, intellektuális, elvont jellegű polémiákba bonyolódott. Miszticizmusa révén zenei alkotásai bonyolultabbá, nehezen követhetővé, egyre összetettebbekké és disszonánsabbakká váltak. Az extázis költeménye, terjedelmes saját szövegére készült zenekari kompozíciója, amely tulajdonképpen 4. szimfóniájának számít. 1910-től ismét Moszkvában tevékenykedett, és megírta utolsó 5. rendkívül sűrű szövetű és drámai hatású zongoraszonátáját. Bjelajev halála után Serge Koussevitzky lett a zeneszerző pártfogója, az ő számára írta, Prometheus (A tűz költeménye) című utolsó szimfóniáját. Koncerten 1915-ben lépett fel utoljára Szentpétervárott, és még ebben az évben elhunyt. Mindössze 43 éves volt.

Jevgenyij Kiszin Szkrjabin koncertjéről itt irtunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Színház

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.
Színház

Elhunyt Ababi Csilla, a nagyváradi teátrum fiatal színésznője

A nagyváradi Szigligeti Színház 36 éves színésznője méltósággal és különleges erővel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szeptember 16-án. FRISSÍTVE!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus állás

Zenészeket keres az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában 2003 óta játszanak magyar muzsikusok. Idén újra tagfelvételt hirdetnek – mutatjuk a részleteket!
Klasszikus óbudai társaskör

Októberi kínálat az Óbudai Társaskörben

Az Óbudai Társaskör az Anima Musicae Kamarazenekar új sorozatával nyitja meg a 2019/2020-as évadát a zene világnapján, október 1-jén.
Klasszikus ajánló

Ránki Dezső szólóestet ad a Müpában

Beethoven és Schumann műveit adja el szólóestjén Ránki Dezső, az MVM Koncertek - A Zongora című koncertsorozat évadnyitó koncertjén.
Klasszikus magazin

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.
Klasszikus orgona

Magyar orgonista Japán egyik legjobb koncerttermének rezidens orgonistája

Simon Rattle egyenesen a világ legjobb modern koncerttermének nevezte a szapporói Kitara Hangversenytermet, amelynek rezidens orgonistája az új évadtól Tabajdi Ádám.