Klasszikus

150 éves a kiegyezés

2017.10.23. 14:05
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikusok Somos Csaba vezényletével két koncerten idézik fel a kiegyezéskori Magyarország zenei életét. Október 19-én Nagykanizsán, 20-án pedig a Pesti Vigadóban játsszák Erkel, Mihalovich, Liszt és Mosonyi műveit.

A Nemzeti Filharmonikusok olyan tekintélyes magyar szerzők műveivel emlékeznek az 1867-es kiegyezésre, amelyek ma már ritkán hallhatók. Az est Erkel Ferenc Ünnepi nyitányával kezdődik, amelynek 1887. évi keletkezése a század talán legfontosabb hazai kulturális intézményének jubileumához kapcsolódott: öt évtizedes múltra tekintett vissza a Nemzeti Színház.

Falai közt született meg hajdanán ‒ épp Erkel tollából ‒ a magyar nemzeti opera;

helybeli pályázatok gyümölcseként virágzott föl a népszínmű és szentelte nemzeti énekké/néphimnusszá a Szózat, majd a Himnusz dallamát szakma s közönség. E két melódia fölidézése az 1887. évi nyitányzenében így a múlt dicsőségének mindennél kézenfekvőbb szimbóluma lett. De a vérbeli teátrumi komponista is „előbújt” a zeneszerzőből, aki vígoperai eszközökhöz folyamodva Sarolta című dalművéből is kölcsönzött témákat, s darabját azok fölidézésével immár nosztalgia sugározta át, kései műveinek jellegzetes alaptónusaként.

Deák Ferenc (1861)

Deák Ferenc (1861)

1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc, „a haza bölcse”, a XIX. század Magyarországának egyik legfontosabb közéleti személyisége.

A még fiatal – harmincas évei közepén járó – Mihalovich Ödön, szimfonikus költemények, kisebb zenekari darabok, dalok (stb.) Budapesten már ismertnek számító szerzője, még ugyanabban az évben nagyszabású és megragadóan poétikus gyászindulót komponált zenekarra Gyászhangok címmel, Deák Ferenc emlékének ajánlva művét.

Az első vázlatokat egy Esz-dúr hangnemű versenyműhöz Liszt még ifjúkorában, 1830. táján vetette papírra. Részletesebben azonban csak a weimari időszakban kezdte kidolgozni a kompozíciót.

Igen nagy műgonddal és önkritikával dolgozott rajta, nem kevesebb, mint öt változatot készített az idők során.

A bemutatóra végül 1855. február 17-én került sor Weimarban: Liszt maga játszotta a zongoraszólamot s a vendégként idelátogató Berlioz vezényelt. A művet az 1993-ban született Sakata Tomoki japán zongoraművész szólaltatja meg, aki a 2013-as Cliburn-versenyen a Dallas Morning News úgy nyilatkozott róla, hogy

játéka virtuóz, figyelemreméltó hangszínekkel és kifejezéssel,

és ezzel bekerült a dobogósok közé. 2016-ban első helyezést és hat különdíjat kapott a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyen Budapesten.

Mosonyi Mihály a gróf Széchenyi István halálára írt Gyászhangokkal öregbítette már meglevő zeneszerzői hírnevét: a szemtanú és barát id. Ábrányi Kornél sorai szerint

e remekmű oly híven, s oly mély drámai hatással tükrözte vissza a nemzet akkori fájdalmát, hogy a komponista egyszerre a nemzet ünnepelt zeneköltőjévé vált.

A koncertet Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye zárja, amely a tizenkét weimari alkotás sorozatának része a műfajban, egyszersmind magyar zenetörténeti mérföldkő: az első ‒ gyakorlatilag ‒ magyar stílusú szimfonikus költemény. Válasznak szánta a komponista Vörösmarty Mihály ódájára, melyet 1839‒40. évi pesti hangversenyei ihlettek. Mint köszönőlevelében Liszt kifejtette: célja, hogy „ama mély és dicsőséges rokonszenvre”, melyben pesti fogadtatásakor részesült, ne bizonyulhasson „méltatlannak”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.