Klasszikus

150 éves a kiegyezés

2017.10.23. 14:05
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikusok Somos Csaba vezényletével két koncerten idézik fel a kiegyezéskori Magyarország zenei életét. Október 19-én Nagykanizsán, 20-án pedig a Pesti Vigadóban játsszák Erkel, Mihalovich, Liszt és Mosonyi műveit.

A Nemzeti Filharmonikusok olyan tekintélyes magyar szerzők műveivel emlékeznek az 1867-es kiegyezésre, amelyek ma már ritkán hallhatók. Az est Erkel Ferenc Ünnepi nyitányával kezdődik, amelynek 1887. évi keletkezése a század talán legfontosabb hazai kulturális intézményének jubileumához kapcsolódott: öt évtizedes múltra tekintett vissza a Nemzeti Színház.

Falai közt született meg hajdanán ‒ épp Erkel tollából ‒ a magyar nemzeti opera;

helybeli pályázatok gyümölcseként virágzott föl a népszínmű és szentelte nemzeti énekké/néphimnusszá a Szózat, majd a Himnusz dallamát szakma s közönség. E két melódia fölidézése az 1887. évi nyitányzenében így a múlt dicsőségének mindennél kézenfekvőbb szimbóluma lett. De a vérbeli teátrumi komponista is „előbújt” a zeneszerzőből, aki vígoperai eszközökhöz folyamodva Sarolta című dalművéből is kölcsönzött témákat, s darabját azok fölidézésével immár nosztalgia sugározta át, kései műveinek jellegzetes alaptónusaként.

Deák Ferenc (1861)

Deák Ferenc (1861)

1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc, „a haza bölcse”, a XIX. század Magyarországának egyik legfontosabb közéleti személyisége.

A még fiatal – harmincas évei közepén járó – Mihalovich Ödön, szimfonikus költemények, kisebb zenekari darabok, dalok (stb.) Budapesten már ismertnek számító szerzője, még ugyanabban az évben nagyszabású és megragadóan poétikus gyászindulót komponált zenekarra Gyászhangok címmel, Deák Ferenc emlékének ajánlva művét.

Az első vázlatokat egy Esz-dúr hangnemű versenyműhöz Liszt még ifjúkorában, 1830. táján vetette papírra. Részletesebben azonban csak a weimari időszakban kezdte kidolgozni a kompozíciót.

Igen nagy műgonddal és önkritikával dolgozott rajta, nem kevesebb, mint öt változatot készített az idők során.

A bemutatóra végül 1855. február 17-én került sor Weimarban: Liszt maga játszotta a zongoraszólamot s a vendégként idelátogató Berlioz vezényelt. A művet az 1993-ban született Sakata Tomoki japán zongoraművész szólaltatja meg, aki a 2013-as Cliburn-versenyen a Dallas Morning News úgy nyilatkozott róla, hogy

játéka virtuóz, figyelemreméltó hangszínekkel és kifejezéssel,

és ezzel bekerült a dobogósok közé. 2016-ban első helyezést és hat különdíjat kapott a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyen Budapesten.

Mosonyi Mihály a gróf Széchenyi István halálára írt Gyászhangokkal öregbítette már meglevő zeneszerzői hírnevét: a szemtanú és barát id. Ábrányi Kornél sorai szerint

e remekmű oly híven, s oly mély drámai hatással tükrözte vissza a nemzet akkori fájdalmát, hogy a komponista egyszerre a nemzet ünnepelt zeneköltőjévé vált.

A koncertet Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye zárja, amely a tizenkét weimari alkotás sorozatának része a műfajban, egyszersmind magyar zenetörténeti mérföldkő: az első ‒ gyakorlatilag ‒ magyar stílusú szimfonikus költemény. Válasznak szánta a komponista Vörösmarty Mihály ódájára, melyet 1839‒40. évi pesti hangversenyei ihlettek. Mint köszönőlevelében Liszt kifejtette: célja, hogy „ama mély és dicsőséges rokonszenvre”, melyben pesti fogadtatásakor részesült, ne bizonyulhasson „méltatlannak”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.