Klasszikus

175 éve halt meg az ördög hegedűse

2015.05.27. 06:59
Ajánlom
Százhetvenöt éve, 1840. május 27-én halt meg minden idők egyik legnagyobb hegedűse, Niccoló Paganini, akit kortársai "az ördög hegedűseként" emlegettek. MAGAZIN

Paganini 1782. október 27-én született Genovában. Nyolcévesen már koncertezett, konzervatóriumi tanára tizenhárom évesen útjára bocsátotta, mondván: már nincs mit tanítani neki. Paganini a korán jött sikerrel nem tudott megbirkózni, inni és kártyázni kezdett. A zülléstől végül egy ismeretlen asszony mentette meg, aki menedéket adott neki, ő pedig három évig teljes visszavonultságban gyakorolt. Amikor 1810-ben ismét turnézni kezdett, a kor szokásától eltérően egyedül, kísérő nélkül lépett fel.

Az 1830-as években megint visszavonult, de most a higanymérgezés miatt, amelyet a szifiliszére adott kezelés nyomán kapott. A "bánatban elveszve" töltött két év után 1824-ben tért vissza a koncertpódiumra, 1828-tól hatéves európai koncertkörutat kezdett. Ekkor már - mai értelemben véve - szupersztárnak számított, angliai fellépéseiért olyan hatalmas gázsit zsebelhetett be, amekkorát addig még egyetlen előadóművész sem kapott. Ám amilyen könnyen kereste, olyan gyorsan költötte el a pénzt: szenvedélyes szerencsejátékos és nőcsábász volt. Halála előtt néhány évvel Párizsban akart kaszinót nyitni, de ebben az egy dologban nem járt sikerrel. Minden idők talán legnagyobb, de mindenképpen leghíresebb hegedűse 1840. május 27-én Nizzában halt meg.

Paganini a romantikus művész őstípusa, előadói hírneve - méltán - túlszárnyalta a zeneszerzőit. A közönség szinte hisztérikusan rajongott a sápadt, sovány, horgas orrú, csapzott hajú művészért, aki köré szerelmi kalandjai és szakmai diadalai miatt is legendák szövődtek. Fellépései alatt a lassú részeknél olykor sírtak a nézőtéren, máskor egy gyors darab előadása után egyik hallgatója napokig félőrülten hajtogatta: látta, hogy maga az ördög segít a hegedűsnek. Nevezték istennek és a sátán cimborájának, aki lelkét adta cserébe káprázatos játékáért, nem egy hallgatója keresztet vetett, amikor a hegedűs bejött a terembe.

Kedvenc hegedűje egy Guarneri volt, amelyet a hangzása miatt ágyúnak nevezett. A hangszeren - a szokásostól eltérően - egy szinten voltak a húrok, így akár egyszerre három vagy négy húrt is meg tudott rajta szólaltatni. A hangszert egy kereskedőtől egyetlen koncertre kapta kölcsön, de megtartotta, a kereskedő pedig nem mert reklamálni, annyira félt a hegedűs állítólagos természetfeletti hatalmától. Az a szóbeszéd is tartotta magát, hogy a hegedű hangja azért ilyen különleges, mert Paganini elcsábított és meggyilkolt egy nőt, akinek lelkét ide börtönözte be - sokan hallani is vélték a sikongását játék közben.

Az ördög cimborájának tartott művésznek holtában sem adatott meg a nyugalom: az egyházi tiltás miatt csak két hónap múlva tudták eltemetni, akkor is birtokának kerítése mellé. Az arra járók azonban különös hangokra panaszkodtak, így 1844-ben genovai házának kertjében, majd 1845-ben Pármában temették el, egyházi végtisztességet csak húsz évvel halála után kapott.

Paganini bravúrdarabjai közül ma már jobbára csak versenyműveit és a Moto Perpetuót játsszák. Berlioz neki írta a Harold Itáliában című darabját, de ő komolytalannak tartotta a brácsaszólamot, ezért sohasem volt hajlandó eljátszani. Elképesztő technikáját ma a Marfan- avagy Ehlers-Danlos-szindrómának tulajdonítják: ez a betegség egyebek között rendellenesen hosszú és hajlékony ujjakkal jár. A balkezes zseni képes volt egy fogással négy húron három oktávot játszani, ami szinte lehetetlen feladat. A legenda szerint egyik koncertjén elszakadt a hegedű egyik húrja, Paganini azonban nem zavartatta magát: a megmaradt három húron zavartalanul játszott tovább. Ettől kezdve szívesen kápráztatta el közönségét azzal, hogy akár egyetlen húron adott elő darabokat (írt is ilyen kompozíciókat), máskor a négy húrból egyet fél hanggal feljebb hangolt, de ezt nem lehetett észrevenni. Hatása szinte felmérhetetlen a zene fejlődésére, korábban elképzelhetetlen szintre emelte hangszerének technikáját, hasonlóra csak Liszt volt képes a zongorán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus rácz ödön

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.