Etelka, Aletta

Jelek, játékok, üzenetek

2002.10.18. 00:00

Programkereső

Ma kezdődik és november 3-áig tart a Budapesti Ôszi Fesztivál programsorozata, amelyet idén is a modern művészeteknek szentelnek a szervezők. Nagy várakozás előzi meg az október 21-ei zeneakadémiai Kurtág-estet, amelyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Peskó Zoltán vezényli. A nemzetközi hírű karmester – a lisszaboni Operaház és Portugál Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója – Rómában adott interjút a Magyar Hírlapnak.

A koncerten magyarországi bemutatóként szerepel az Új üzenetek című alkotás. 2000 januárjában Berlinben ön mutatta be a kompozíciót a Berlini Filharmonikusokkal. Kurtág György azzal a megkötéssel indította útjára az Új üzeneteket, hogy a darabot a következő három évben csak ön dirigálhatja. A hat tétel egyikének Kurtág ezt a címet adta: Üzenet Peskó Zoltánnak. Miért lett a mű kizárólagos előadója?

Közvetlenül a berlini bemutató előtt Kurtág György kedvezőtlen tapasztalatokat szerzett zenekari műveinek előadásain. Kívánsága, a nyilvánvaló szakmai bizalmon túl, mindenekelőtt a barátság jele, aminek természetesen igen örültem… Más művével kapcsolatban nem tudok arról, hogy ilyesmit írásban szögezett volna le. De nem az első eset, hogy egy-egy művét hosszabb időre egyetlen – általa ideálisnak vélt – előadóra bízza. Valakire, aki mintegy pontot tesz az ő alkotói küzdelmére, akié a hetedik nap, aki lezárja a teremtő hatot. Személyhez szóló ajánlásainak, az üzeneteknek és hommage-oknak a száma a százat is felülmúlja. Több példa van arra, hogy az első előadóknak szólnak az ajánlások. Talán azért is, mert azon a bizonyos hetedik napon Kurtág nem tud még teljesen elszakadni a létrejött alkotástól, egy személyes, baráti kapcsolat által is motivált előadásban pedig remélhetőleg közel marad hozzá. Kurtág mindig aggodalommal és izgalommal várja annak az igazolását, hogy a műalkotás képes lesz-e megkezdeni saját életét. A komponálást, a leírás megfogalmazását követő első idő még elválaszthatatlan fázisa a befejezésnek. Ilyenkor az előadói aspektusok kiérlelésében Kurtág szenvedélyesen vesz részt, hiszen ő maga is kiváló előadó… Aki hallotta zongorázását feleségével, Mártával együtt adott koncertjein, vagy tanítás közben, az jól tudja ezt. Én nem voltam a növendéke, mégis már 1953 óta ismerem, mert a gyerekkori szolfézstanáromnak nagyon jó barátja volt, így néha bejött az óráinkra. Feleségénél, Kurtág Mártánál pedig néhány zongoraórát kaptam az 1956-os forradalom előtt… Jó barátok másfél évtizeddel később lettünk, amikor ösztöndíjjal egy évet töltött Nyugat-Berlinben, én akkor az ottani Operaházban voltam karmester.

Májusban Londonban Kocsis Zoltánnal és Perényi Miklóssal együtt részt vett a rendkívüli sikerű Kurtág-fesztiválon. A kortárs zenében egészen ritka megbecsülés, hogy valakinek a munkáiból egyre-másra világvárosok rendezzenek fesztiválokat zsúfolt termekben.

Torinóban tavaly szeptemberben a többnapos Kurtág-fesztivál zenekari koncertjén vagy háromszázan rekedtek kívül a hatalmas templom falain. Itt is kizárólag az ő műveit játszottuk. Kurtág világsikere valóban egészen páratlan. Az Új üzeneteket a berlini bemutató óta eltelt két és fél év alatt Budapesten most a tizenhetedik alkalommal fogom koncerten vezényelni. Ikerművét, a néhány évvel ezelőtt írt Üzeneteket még többször tűzték műsorra. Kurtág elismertségének több oka is van, az egyik, hogy kamarazene-tanári munkássága csaknem egész Európára kiterjed, volt tanítványainak serege prófétája lett zenéjének. Ha az általános zeneszerzői siker jelzőit keressük, azt mondhatjuk, hogy Kurtág zenéjére nem illik egyik sem, sem az, hogy modern újító lenne, de az sem, hogy tradicionális, összefoglaló életművet épített, vagy konzervatív lenne. Bár minden új érdekli a zenében, de ő maga mégis egy minden kvázimodernségtől távol álló zenét komponál, és mégis karakterisztikusan egyénít… Divatoktól függetlenül van sikere a zenéjének, nagyon ódivatúan fogalmazva: azért tetszik, mert szép.

Tavaly, a Földvári Napokon az egyik alkalommal Kurtág több kompozíciójából egy művé szerkesztett program szólalt meg. A mostani koncert is értelmezhető egyfajta "megkomponált műsorként”?

Ez a szerkesztési mód az utóbbi években egyre jellemzőbb Kurtág műveinek bemutatására. Ám ezt a programot ebben a formában még sehol sem játszottunk. A zenekari és énekkari műveken kívül elhangzanak szólóhangszerekre írt darabok is, amelyek gyakran egymásra vagy a zenekari alkotásokra utalnak.

Kurtággal kapcsolatban gyakran említik Bartók Béla és Anton Webern hatását...

Ő szinte mindig mindenütt elmondja, hogy a zenei anyanyelvét Bartóktól tanulta. Az én véleményem azonban az, hogy egy-két "anyajegytől” eltekintve a zenei gondolkozása teljesen egyéni. Webernnel való kapcsolatában inkább az óriási különbségek szembeötlők számomra. Kifejezési világuk, a két életmű formai koncepciói és zenei eszközei egészen mások.

Jelek, Játékok, Üzenetek – ezeket az összefoglaló címeket adja Kurtág egy-egy sorozatnak. Hogyan realizálódnak ezek a kategóriák a zenében, mi az öszszefüggés ezen fogalmak és a zenei kifejezés között?

A zenei kifejezés három különböző dimenziójáról van szó. A jelek és azoknak rendszerei a zene alapvető elemei. A játékok a zenei gondolkozás lényegéhez tartoznak. Más a helyzet a sokkal áttételesebben értendő üzenet fogalmával. Kurtág jeleit igyekszünk követni, a játékoknak örülünk, az üzeneteket köszönjük, megkaptuk…