Lázár, Olimpia

Budapest vendége, Theodora Enache

2003.02.25. 00:00

Programkereső

Úgy bújik elő belőlem a dzsessz, mint egy kis vadóc – mondja Theodora Enache román énekesnő, majd nagyot hörpint az ásványvizes palackból. Közvetlenül a nagy sikerű hangverseny után beszélgetünk, amelyet a hét végén adott barátaival a Közép-európai Egyetem és a Román Kulturális Intézet szervezésében, az előbbi nagytermében. Másodszor jár nálunk, most éppen Svájcból, Genfből jöttek, Klagenfurt és Bécs érintésével. De Theodorának a kikapcsolódás helyett ezúttal is csak a hordozható szintetizátoron való gyakorlás jutott. Nagy várakozással tekintettek a pesti koncert elé, s ahogy átjöttek a kivilágított Lánchídon, igencsak lenyűgözte őket a város.

Mint mondja, tíz éve foglalkozik hivatásszerűen az énekléssel – azóta, hogy díjat nyert a nagyszebeni fesztiválon. Szerepelt – különféle kísérettel – Moszkvában, Rómában, Milánóban, Zürichben is. Immár hat lemeze jelent meg, az utolsó Amerikában. Magyarországon először tavaly, a szegedi dzseszfesztiválon lépett fel, ahol amerikai klasszikusokat adott elő. Különböző formációkban énekel: az egyetlen biztos pont csak az, hogy minden vasárnap este fellép a Prométheuszról elnevezett bukaresti dzsesszklubban, ahol egyébként időnként budapestiek is játszanak.

Sok lemondással járhat a hivatása: napi négy-öt órát gyakorol, jóga-, és légzőgyakorlatokat végez, énektanárhoz jár, s kilencéves kislányát is nevelnie kell. Most Bukarestben él, előtte matematikát tanult a jászvárosi egyetemen, még annak előtte Onyesten (Onesti) született – fedje homály, hogy hányban.

Onyest persze jó ajánlólevél: tudvalevőleg innen indult a világhír felé Nadia Comaneci is. S különben sem veszhet el a tehetsége annak, akinek olyan határozott asszonyság az impresszáriója, mint a nagyszebeni Iuliana Dragutoiu, a Lobbyart Alapítvány elnöke, aki ezúttal a Népszabadság tolmácsa volt.