Árpád

Magyar árnyalatú kreol muzsika

2003.07.04. 00:00

Programkereső

Pomázi Zoltán a zenészsorsról és a közösséggé vált közönségről

Énekelt a Tolcsvay-trióban, tagja volt a Bojtorjánnak, kiadóvezető és menedzser. Az ötvenéves Pomázi Zoltán most új területen is kipróbálta magát. A hetekben jelenik meg első szólólemeze Creol színei címmel.

Hogyan jut el egy countryénekes a latin gitárzenéhez?
Szűcs Antal Gábor gitárossal 1993-ban alapítottuk a Creolt. Az elnevezés az én leleményem: a latin muzsikához jól illeszkedő hangulatszó. Eredetileg egy New Orleans környéki indián törzs neve, más értelmezések szerint a New Orleans-i dzsesszmuzsika egyik fajtáját jelöli. Évekig jártuk a klubokat gitárestjeinkkel, miután úgy hittem, a Bojtorján által képviselt zenei irányzat már nem kell az embereknek. A vendéglátóhelyek az utóbbi években sokat tettek a zenészekért, munkát adtak nekik. Biztosítják, hogy estéről estére játsszunk, és a pénzből nemcsak megélni tudunk, de jó hangszereket is vehetünk magunknak. Más kitörési pontot nem látok arra, hogy továbbra is igényes muzsikát művelhessek anélkül, hogy fel kellene adnom az elveimet. De hiába működik tíz éve sikeresen a latin gitárduónk, a Bojtorján maradt a fő szenvedélyem. Sajnos azonban sem az öt muzsikustársam, sem én nem tudunk megélni belőle.

Ezért hívta életre a Creol duót?

Miután a Bojtorján 1988-ban felbomlott, magánvállalkozásokba fogtam, de hamar rájöttem, hogy zenész vagyok, és nem is tudok más lenni. Lassan megérett bennem a gondolat, hogy a latin zenében tett kalandozásaimat rögzítsem. Mindig úgy terveztem, hogy énekesként önálló lemezt fogok készíteni. Ehhez képest a Creol színei hangszeres szólólemez lett. A nagyszerű Bangó Margittal éneklünk az albumon egy saját számot, amelybe a spanyol mellé egy kis magyar színt vittünk. Ezenkívül csak egy másik saját szerzeményt találunk a CD-n, a Budapesti ősz címűt.

Első lemezük 1995-ben jelent meg Creol címmel. Ezt követte a Creol II és a Latin negyed című CD, valamint több válogatásalbum. Csupán külföldre adható el ez a muzsika, vagy a hazai klubok közönsége is fogékony rá?

Ezt a muzsikát mindenki szereti, szemben a Bojtorján countrystílusával, amit valaki vagy elfogad, vagy nem. Húsz országban kaphatók a lemezeink, Erdélytől Hollandiáig. Szűcs Antal Gábor két éve hagyta el a duót, Tátrai Tiborhoz csatlakozott. Azóta én viszem tovább a nevet, ami úgy gondolom, joggal megillet. Jelenleg Tóth András, a Bojtorján gitárosa a duó másik tagja.

Talált kapcsolódási pontokat a latin és a countryzene között?

Meglepő, de találtam. A latin muzsikának tágak a határai: mi magunk spanyol hangulatú gitárzenét játszunk. Ám a latin-amerikai térségnek is sajátjai ezek az édes-bús melódiák. Mivel pedig Mexikó az Egyesült Államokkal határos, a két zene, népzene megtermékenyítette egymást. A zenei kultúrák közötti átjárhatóság mindig ámulattal töltött el. Egyik kedvencem az andalúz származású, Marokkóban felnőtt Govi nevű muzsikus, akinek zenéje egyértelmű arab hatásokat mutat.

Saját kiadó és zenei vállalkozás, egyéni stílus és a konzumkultúrával való szembenállás jellemzi. Ennyire sokat jelent az önállóság?

A függetlenség nagy előnye, hogy sem üzleti, sem művészi kategóriába nem tudnak belekényszeríteni. Igaz ugyan, hogy nagyon meg kell küzdenünk a fennmaradásért. Van olyan üzlet, ahol nem hajlandók árulni a lemezeinket. Marad az, hogy sms-ben lehet rendelni a kiadónktól. Remélem, ez a gond is hamarosan megoldódik. Bizonyítani akarjuk, hogy van ránk kereslet, csak a közönség nem találja hozzánk az utat. Fontosnak tartjuk azt is, hogy gyermekelőadásainkon az iskolai vagy az óvodai csoportoknak ingyenes CD-ket adjunk ajándékba, vigyék haza útravalóul a muzsikánkat.

A '70-es évek közepén a Bojtorján egészen új zenei klímát teremtett, melyet talán nevezhetünk magyar roadmusicnek is. A Creollal feltehetőleg ezt már nem teheti meg. Nincs hiányérzete?

Nincs. Mesterem és mentorom Tolcsvay Béla, akinek zenekarában a pályámat kezdtem. A legtöbbet talán Szörényi Leventétől tanultam, aki a Fonográf megszűnése után nekünk adta át a stafétabotot. A nagyrészt régi tagokkal megalakult Új Bojtorjánnal értékmegőrzést vállaltunk. A Régi dalok című CD, a meselemezek sora, valamint a háromszázezer példányban eladott 1984-es Karácsonyi album azt bizonyítja, hogy a publikum számít ránk. Készítettünk egy másodikat is, melyen Bács Ferenc Reményik Sándor-verset szaval, Latinovits Zoltán pedig kedvenc Ady-versemmel, a Krisztus-kereszt az erdőn cíművel szerepel a lemezen.

Az utánpótlás-nevelésből is kiveszi a részét. A Sztárgyár nevű országos tehetségkutató vállalkozás zsűritagnak kérte fel. Miért vállalta?

Érdekel, hogy a fiatalok között vannak-e még zenészek, vagy csak rendszergazdákat találunk, akik a számítógép segítségével effekteket írnak. Azzal sem értek egyet, hogy egy-két menedzser a felfedezettjeit pár év alatt kiégeti, és diszkóról diszkóra hajszolja a gyerekeket. Nem hiszem, hogy így kellene bánni a fiatalokkal. Sok keserű fiatal zenészsorsot láttam.

A Bojtorjánnal huszonhárom évig kísérte Halász Juditot. Nemrég Újpesten nagy lelkesedéssel fogadta a kis publikum A négyszögletű kerek erdő című album lemezbemutatóját.

Sokáig úgy gondoltam, hogy nem tudok kiállni több száz gyerek elé. Erre meg kell érni. Most már - mögöttem egy kitűnően képzett zenekarral - nem félek ettől a "megpróbáltatástól". Szeretnénk, ha tervezhetőbbek lennének a koncertjeink. Tavasszal és ősszel negyven-negyven fellépésből álló turnéra készülünk, de természetesen továbbra is ingyen vállalunk általunk fontosnak vélt fellépéseket.

Nem tart attól, hogy a polgári rendezvényeken vállalt szereplésükkel híveket veszítenek?

A kommunizmus áldozatainak emléknapján a Terror Háza előtt léptünk fel. Szinte sütött felénk a szeretet. Szeretek százhatvanezer ember előtt fellépni, akkor is, ha egyesek szerint csak tízezren voltak. A polgári majálison is meg kellett dolgoznunk a sikerért, mert nagy hőség volt. Általam már rég elfelejtett Bojtorján-dalokat énekeltek nekünk előre. Közösséggé kovácsolódott a közönségünk, és ezen nincs mit szégyellni.