Pandora, Gabriella

Séta Katalóniában - Enrique Granados zongoramuzsikája

2003.10.13. 00:00

Programkereső

- Ez melyik Chopin Mazurka? Nem is ismerem! – nézett rám felhúzott szemöldökkel egy zeneértő ismerősöm, amikor először mutattam meg neki Enrique Granados Escanas románticas című ciklusának első tételét.
55baaef5-c1ee-4f2e-bdb3-467b4b846b8d

A két szerző műveinek hangvétele között tényleg nagy a rokonság. Granados ugyan jó ötven évvel később született, s már a múlt században, 1916-ban halt meg, darabjai mégis a nagy zongoravirtuóz-zeneszerző elődök, Chopin és Liszt líraiságát és szenvedélyességét idézik. Egy - akkor már lassan idejétmúlt - korstílus minden jellemző kifejezőeszközével, manírjával, szentimentalizmusával, emberi és művészi sajátosságaival. Miközben Wagner művészete meghódítja Katalóniát.

A spanyol zeneszerző zongoradarabjaiból összeállított válogatáson Alicia de Larrocha játszik 1963-as és 1967-es felvételekről. A művésznő Granados távoli rokona, de szellemi unokájának is tekinthető, lévén annak a Zeneakadémiának a vezetője, amelynek két generációval ezelőtt a zeneszerző. A hagyomány megszakítatlan továbbadásáról Frank Marshall gondoskodott, mint Granados kollégája és barátja, majd a zongoraművésznő professzora. Így azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük: Alicia de Larrocha előadása nemcsak szellemes, virtuóz, színes, és élettel teli, hanem feltétlenül autentikus is.

Az album első CD-jén a Goyescas című darab kap helyet. A mű afféle transzformált Kiállítás képei – egy Goya tárlatéi. A tételek nem mindegyike kapcsolható konkrétan egyes képekhez, ám A ruhátlan Maja személye a teljes ciklus hangvételét meghatározza. A darab alcíme: Maja szerelemben. Manuel de Falla a kézirat olvasása után az érzékenységet, a dallami fordulatok elegáns megoldásait, a némely tételt átható érintetlen szomorúságot, és a másokban felbukkanó örömteli spontaneitást nevezi meg a mű legfőbb erényeként. A karakterdarabok műfaja gyakran az archaizáló tonadilla, ami XVIII. századi, tehát Goya korabeli spanyol színpadok kedvelt hangszeres, vagy énekes közjátéka. Jelentése dalocska.

A második CD első darabjában, az Escanas románticas című szvitben a szerző a szülőföldjének, Katalóniának hódol. Emelkedettség, nosztalgikus, elégikus hangvétel jellemző a tételekre. Befelé forduló, őszinte zene ez, a szerző valóban számot vet magával, hogy mit jelent számára hazája. Így beszél erről: „szeretem Katalóniát, ahogyan sokan mások is. Én ezt zenében juttatom kifejezésre.” A második tétel figurációja itt-ott kísértetiesen emlékeztet a Funerailles -ra… A Valses poéticos, azaz Lírai keringők című ciklust Granados egy zongoraművész barátjának ajánlotta. Az első, nyomtatásban megjelent példányokon – véletlenül? - másnak a neve szerepelt; sokat elárul Granados egyéniségéről, hogy rögtön áthúzta, átírta, és a kijavított kottát elküldte barátjának.

A kiadvány legmarkánsabb műve a Seis piezas sobre cantos populares espanoles, azaz hat darab spanyol népdalokra. Ezekben avatatlan fül is örömmel fedezi fel a jól ismert és méltán népszerű spanyol nemzeti zenei örökséget. A tételek azonban nem esnek át a ló túlsó oldalára, a népi intonációt sehol sem váltja fel a népieskedő. Így a karakterdarabok őszinték, keresetlenek, egyszerűek - ám annál hatásosabbak. Változatos füzért alkotnak: egyik tétel lendületes, kirobbanó, a másik inkább humoros, megint egy másik pasztorális hangulatú, a zárótétel pedig olyan, mint egy jókedvű, néhol erotikus körtánc, rondó. Szinte látjuk a kasztanyettákat!

Egyszerűen jó hallgatni, de a felvételen átsüt, hogy játszani is nagy öröm!