Orbán

Tradicionális zene és tánc Indonéziából és Indiából

2004.03.17. 00:00

Programkereső

A távoli India és Indonézia – e két hatalmas ország – kultúrája évszázadokon át szinte együtt fejlődött, egészen a 16. századig, amikor a szigetország a hindu helyett az iszlám hitet gyakorolta tovább. A Fonó március 27-ei estéje különleges hangszerek és ritkán felcsendülő harmóniák jegyében telik, amelynek során nem csak a hangzás, de a látvány élménye is különlegesnek ígérkezik a Satria Sunda gamelánzenekar, a Wirama Jaya gamelánzenekar és Jeszenszky István közreműködésével.
982acf29-c268-40ad-ac0e-d8276602d8e9

A koncert a Fonódások(k) sorozat része, amelynek keretében mindig olyan előadókat, zenei stílusokat mutatnak be, amelyek látszólag egymás éles kontrasztjai, a mélyebb rétegekben azonban nagyon erős kapcsolat fűzi őket egymáshoz.

Általánosságban gamelán-zenének nevezzük az indonéziai Bali és Jáva szigetein hallható tradicionális és klasszikus zenei műfajokat. A gamelán gyűjtőfogalom, mely speciális hangrendszert, elméletet, hangszertárat és technikát takar. Könnyű elképzelni, milyen hangszerek tartoznak ide, ha meggondoljuk, hogy Jáva minden xilofon-, gong- és harangféle őshazája. Egy igazi gamelán-hangszer azonban gongok egész sorát is magában foglalhatja, amelyek egymáshoz hangolva alkotják a zene sajátos skáláit. A gamelán-zenének olykor misztikus erőt tulajdonítanak, és talán nem véletlenül: vannak olyan dallamok, amelyeket a hallgatóra gyakorolt különleges affektusaik miatt csak beavatottak előtt, kivételes alkalmakkor szólaltatnak meg. Ezeknek a dallamoknak a természetéről még ma is elég keveset lehet tudni.

A Satria Sunda és a Wirama Jaya gamelán-zenekarokat fiatal magyar előadók alkotják, akik közül többen is ösztöndíjjal hosszabb időt töltöttek a gamelán-zene őshazájában, Indonéziában, és behatóan tanulmányoztak ezt a különleges harmóniát. Zenéjükkel két igazi indonéziai táncművész előadásait kísérik ezen az estén: a Bécsben élő művésznő, Mira Surjana Tamihardja rendkívül karakteres szundai táncokat ad elő. Gede Putra Widyutmala fiatal kora ellenére tanult és felkészült táncos Baliról, aki többéves kulturális missziót teljesít Magyarországon.

A két táncos egymás után mutatja be a szundai és a bali táncok legszebb darabjait, hogy a közönség ezeket önmagukban és egymáshoz mért árnyalataikban is megcsodálhassa. A látványvilág közben élvezhetik az eredeti, élő gamelán-zene hangjait, a különleges gongokat és xilofonokat, amelyeket karakteres és összetett dobkíséret egészít ki. Az indonéziai program után következik Jeszenszky István indiai pengetős (száród) estje, akit szintén remek ütőhangszeres barátai kísérnek.

Jeszenszky István kezdeti sikereit népzenei fesztiválokon érte el. Fiatal gyerekként a citerajátékával aranyérmet nyert. Később klasszikus és jazz-gitáron folytatta tanulmányait, végül közelebbi kapcsolatba került az improvizációs zenével. A citera, amely Ázsiai eredetű, természetesen kikövezte az utat a keleti zene felé. A döntő hatás a világhírű művésztől, Ustad Ali Akbar Khantól kapta Svájcban, a Zeneakadémián. 1990-ben a híres sarod-zenész, Sharan Rani mester tanítványa lett Új-Delhiben. Nem csak a komplex zeneművészetet (tabla, éneklés, sarod) tanulmányozta, de megismerkedett a keleti életformával és életfilozófiával is.