Eszter, Eliza

A művészetek fővárosa lesz Budapest

2004.03.18. 00:00

Programkereső

Ősszel jött a hír: a tekintélyes holland Lokale Festiviteiten internetes oldal összeállította Európa ötven legjobb fesztiváljának listáját, amelynek mezőnyében a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyedül képviseli hazánkat. A mai napon startoló, két és fél hetes összművészeti seregszemle várhatóan idén sem lesz nyereséges - a magas gázsik miatt nem is lehet az. A közönségsiker és a szakma érdeklődése azonban sok mindent előrejelez: az előadások, koncertek többségére képtelenség bejutni, nem egy eseményre már novemberben elkelt az összes jegy.

A jövőre negyedszázados fennállását ünneplő Budapesti Tavaszi Fesztivált először 1981-ben azzal a céllal rendezték meg, hogy az akkor épült dunaparti szállodákat már a szezon előtt is megtöltsék a külföldi vendégekkel. A másik küldetése az volt, hogy ünnepélyes formában csalogassa haza azokat a magyar művészeket, akik a világháborúk vagy 1956 után hagyták el az országot. Zimányi Zsófia fesztiváligazgató a tavaszi fesztivál érdemének tekinti többek között Czifra György, Vasarely, sőt Szász Endre hazatelepülését is, aki ugyan nem diszidált, mégis ebből az alkalomból érkezett haza hosszú külföldi tartózkodása után. 1981-ben ünnepelték egyébként Bartók Béla születésének centenáriumát is, és az akkori szervezők az ő nevére alapozták az első programsorozatot. A tavaszi fesztivált az 1990-ig terjedő első szakaszában a Tíz nap, száz helyszín, ezer esemény mottóval rendezték meg. A rendezvénysorozatot létrehozó, és azóta is kiemelten támogató idegenforgalom a fesztivál második korszakával nem volt különösebben elégedett: úgy vélték, belterjessé vált a program, mert nagyon magas színvonalú, ám a közönséget nem kifejezetten érdeklő előadásokból állt. 1996-ban a főváros, a kulturális tárca és az idegenforgalmat felügyelő Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hosszútávú megállapodást kötött arról, hogy a jövőben együtt fogják támogatni a programsorozatot, mégpedig egy állandó, de az infláció mértékét követő összeggel.

Ettől kezdve az idegenforgalom számára is tervezhetőbb lett a fesztivál: azóta már jóval korábban, a tél beálltával ki tudják ajánlani a márciusi programokat külföldi partnereiknek, akik nem kevés, az összes néző egyharmadát kitevő érdeklődőt utaztatnak ezekben a napokban Magyarországra. Fontos, hogy a fővárosi eseményekhez vidéki fesztiválok is csatlakoznak, ebben az évben Gyulán, Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Gödöllőn, Győrött, Kaposvárott, Kecskeméten, Pécsett, Sopronban, Szentendrén, Szombathelyen, Szolnokon és Vácott is rendeznek hasonló tavaszünnepet. E városok közül idén Eger köszönti Budapestet: minifesztivál keretében mutatkoznak be a hevesi művészek a fővárosi programsorozatban.

A külföldi előadók közül idén kiemelt figyelem kíséri az Európai Unióhoz hazánkkal egy időben, májusban csatlakozó országokat. E sorozat megkoronázásaként a Tízszínvirág című népzenei és néptáncgálával köszöntik a tíz új tagországot a magyar művészek Novák Ferenc rendezésében március 30-án a Thália Színházban. A fesztivál alapja Bartók Béla neve miatt mindig is a komolyzene volt - az elmúlt években és idén is sikerült elérni, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál minden egyes napjára jusson egy nagyzenekari koncert. Verdi Requiemjének szcenírozott előadása a kongresszusi központban szerepel műsoron, Rafael Frühbeck de Burgos vezényletével. Az argentin tangókirály, Astor Piazzolla életművére szintén külön tematikát készítettek: a világ legjelentősebb táncegyüttesei közül nem kevés vállalta el a BTF felkérését: a Compania Maria Serrano, a litván Anželika Cholina Táncszínház, az Arriaga Quartet mellett látható lesz Julia Migenes tangó-show-ja, Piazzolla egyetlen operáját, a Maria de Buenos Airest pedig egy holland és egy argentin együttes közösen adja elő, nem sokkal a februári, amszterdami ősbemutató után Magyarországon. Ladányi Andrea 44 feet címmel készít koregráfiát Sáry Bánk zenéjére, amelyet a Piazzolla ritmusa-esten mutatnak be.

Az összművészeti fesztivált ebben az évben közel negyven képzőművészeti tárlat gazdagítja. Olyan egyedi bemutató tekinthető meg először Magyarországon, mint a svájci születésű Alberto Giacometti szobrász- és festőművész életmű-kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. A Budavári Palota három intézményében Az áttörés kora: Bécs-Budapest a historizmus és az avantgárd között címmel rendeznek gigantikus kiállítást. Tánctörténeti tárlat a Bajor Gizi Színészmúzeumban nyílik, utazó magyar irodalmárokról Írók poggyásszal címmel válogatott a Petőfi Irodalmi Múzeum. Kiemelkedőnek tekinthető a Műcsarnok Elhallgatott Holokauszt című tárlata, és a Néprajzi Múzeum szokásos sajtófotó-kiállítása sem marad ki az idei kínálatból. A színházi programokban unikum Jirí Menzel rendezése az Új Színházban: Michael Frayn Még egyszer, hátulról című bohózatát az Új Színházban vitte színre az Oscar-díjas cseh filmrendező. Az egriek a My Fair Ladyt hozzák Jordán Adéllal a címszerepben, az Operettszínházban a Bál a Savoybant Eszenyi Enikő rendezte. A nemzetközi hírű román Bulandra Színház két produkcióját mutatja be - bejutni minden előadásra lehetetlen. A táncos kínálatban a Spanyol- és a Holland Nemzeti Balett is nagy érdeklődést vonz, a Bordeaux-i Nemzeti Opera Balettegyüttese és az afro-amerikai különlegesség, a Ronald K. Brown társulat (képünkön) nemkülönben. Számtalan kuriózummal készültek a rendezvény szervezői, az aktuális programokról lapunkban naponta közlünk majd ajánlókat a fesztivál tizenhét napja alatt.

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2004. március 19.

A fesztivál ünnepélyes nyitókoncertjét adja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar Kocsis Zoltán vezényletével a kongresszusi központban este fél nyolctól. Közreműködik Marton Éva. A Budapesti Fesztiválzenekart a Zeneakadémián Michiyoshi Inoue dirigálja, a program Schumann a-moll gordonkaversenye és Sosztakovics 15. szimfóniája. Az Operaházban Verdi műve, a Don Carlos este hatkor kezdődik, az Operettszínházban A csárdáskirálynő a program. A Bábszínházban Ács János bábfantáziáját mutatják be, melyet az Egy kiállítás képei című zenemű ihletett. Kevesen tudják, hogy a kortárs táncban is létezik egy afro-amerikai hagyományokra épülő táncnyelv. A tavaszi fesztivál keretében látogat Budapestre Ronald K. Brown és társulata, az Evidence Ailey, mely fellépés egyben a Trafó "Az Óperencián túl..." című sorozatának nyitódarabja is. A For you, Come Ye, High Life című táncelőadás ma este nyolctól látható a Trafóban.

Számos kiállítás nyílik: a Kiscelli Múzeumban a Párizsban élő Anna Mark festőművész tárlatát, a Gutmann Galériában Horkay István "Európai művészet" című kiállítását mutatják be, a Körmendi Galériában a Gyarmathy-festődinasztia mutatkozik be. Erdélyi művészek üdvözlete Európának címmel a Vármegye Galéria nyit új tárlatot, művészkönyvalkotók találkozójára a Vízivárosi Galériában kerül sor. Az Ernst Múzeumban látható mától a Festett álmok-tárlat, melynek alcíme: Mese, fantázia, álom a magyar művészetben 1903-1918. A londoni Freud Museum kiállításán négy, Nagy-Britannia 19. századi művészetében gyökerező és Freud tudományos témáival kapcsolatba hozható, de egyéni hangú művész munkásságából adnak ízelítőt.