Árpád

Lesz-e Zene Csarnoka?

2004.05.12. 00:00

Programkereső

Az egykori Párisi Nagyáruház, ismertebb nevén Divatcsarnok kulturális célú hasznosítása ügyében az ígéretek szerint e hónapban várható végérvényes döntés. A számtalan elképzelés közül jelenleg már csak két komoly koncepció áll versenyben egymással: az építészszakma Magyar Építészeti Múzeumot akar az Andrássy úti épületből, a muzsikusok viszont a Zene Csarnokát szeretnék ott létrehozni.

A Magyar Építészművészek Szövetsége az elmúlt hónapokban számos nyilvános fórumon vázolta elképzeléseit (lapunk is több ízben beszámolt róla), a Zene Csarnokát megvalósítani szándékozók viszont eddig nem nyilatkoztak. Gőz László, a zenészek koncepcióját kidolgozó és képviselő Budapest Music Center vezetője most lapunknak mégis hajlandó volt beszélni.

Az általuk elképzelt Zene Csarnokában három koncerthelyiség lenne: a XX. század előtti klasszikus művek bemutatására alkalmas, patinás Lotz Terem, a felette lévő, kortárs zenére kiváló kamaraterem és a földszinti dzsesszklub. Emellett az épületben valóban helyet kapna a Lónyay utcában már jelenleg is létező Kortárs Zenei Központ, de itt működne az adott műfajok népszerűsítését elősegítő Jazz Pont és Világzene Pont, valamint a zenei élet meghatározó szakmai szervezetei, például a Magyar Zenei Tanács és a Magyar Zeneszerzők Egyesülete. A tervek szerint ideköltözne a világhírű Eötvös Intézet is, és velük, illetve a Zeneakadémiával együttműködve Gőz László kurzusközpontot képzel az épületbe. Mivel a házban elhangzó koncerteket érdemes lesz rögzíteni, ezért a Zene Csarnokában egy korszerű stúdiót is kialakítanának.

Az 1911-es épületre később épített hatodik emeletet – a korábban közéttermet – szeretnék visszabontani, és ott a téli időszakban – miként régen – korcsolyapályát működtetni, nyáron pedig amolyan sétány lenne, kis cukrászdával és fagylaltozóval. Mivel onnan gyönyörű a kilátás a Gellért-hegyre, illetve egész Pestre, így vélhetően olyanokat is vonzhat, akik egyébként be sem tennék a lábukat a Zene Csarnokába. A földszinten egy jegyiroda, egy étterem és kávéház üzemelne, egy szinttel feljebb pedig a főként kottákat és CD-ket kínáló zeneműbolt. A második emeleten kapna helyet a korábban a Magyar Zenei Tanács kezelésében lévő zenei könyvtár, amely jelenleg több mint hétezer könyvet és folyóiratot, huszonháromezer kottát, mintegy hatezer nagylemezt és 1700 CD-t tartalmaz.

És hogy mindezt mennyiből lehetne megvalósítani? A várható egymilliárd forintos minisztériumi támogatás mellett (az ingatlan tulajdonosa az állam maradna) ők mint tartós bérlők közel 500 millió forint magántőkét vonnának be. A kizárólag központi támogatásban gondolkodó építészekkel szemben ráadásul ők működési költséget sem kérnének a minisztériumtól.

Hogy a BMC általában nem beszél a levegőbe, azt fennállása nyolc éve alatt többször is bizonyította. 1996 óta közel 100 klasszikus, kortárs és dzsesszkoncertet szerveztek, bő száz – köztük több díjnyertes – lemezt adtak ki. Nyilvános internetes adatbázisukban több ezer kortárs mű, zeneművész, zenekar érhető el. Az idei MIDEM–Classicra pedig létrehozták azt a Magyar Zenei Pavilont, ami kicsiben tulajdonképpen magában hordozza a Zene Csarnoka koncepcióját. Olyan „interaktív installáció”, ahol az érdeklődők nemcsak megnézhették és meghallgathatták a magyar zenei felvételeket, de az információs oszlopokon az adott darabbal kapcsolatban bármilyen információ – a zeneszerző rövid életrajzától a hangszer-összeállításig – azonnal lekérdezhető.