Árpád

A Hang Budapestre érkezett

2004.05.24. 00:00

Programkereső

Bobby McFerrin szólóénekes, karmester (pályafutása során első ízben) két koncertet ad egymás után, ma délután és este az Erkel Színházban. A műsor első részében a Matáv Szimfonikusokat vezényli. A program: Vivaldi g-moll concerto két csellóra és Mozart D-dúr Prágai szimfónia. A második részben szóló improvizációkat hallhatnak tőle azok, akik legalább két hónapja megvásárolták a jegyüket.

Izgatottan szorítom Ferihegyen jegyzeteim mellett Bobby McFerrin The Voice (A Hang) című cédéjét. Amikor a sajtótájékoztató felénél megcsörren valakinek a mobiltelefonja, a művész épp a zenéről beszél. És még el sem ül a mobilzaj, amikor Bobby McFerrin ugyanabban a hangmagasságban, ugyanabban a tempóban továbbénekli a csöngést. Majd finoman visszatér mondanivalójához.

Beszél arról, hogy otthon Count Basie-n és Beethovenen nőtt fel, hogy számára a különböző zenei stílusok olyanok, mintha egy gyerek egy olyan családba születik, ahol az apja angolul szól hozzá, az anyja franciául, a bátyja spanyolul és a nagynénje németül. Annak a gyereknek teljesen természetes lesz, hogy ahogyan szólnak hozzá, ő úgy válaszol, és ebben semmi különöset nem talál. Mesél a klasszikus zenéhez fűződő kapcsolatáról, hogy van Beethoven meg Ravel, de Mozartot csupa nagybetűvel ejti.

Kérdésemre – hogy miután a róla szóló írásokban vokálakrobataként, lebilincselő zenebohócként vagy épp isteni Bobbyként aposztrofálják, ő hogyan határozza meg saját magát – kicsit elmosolyodik, és egy szót mond: musician – muzsikus.

Két kérdés közötti szünetben földi halandó férfi számára ki nem énekelhető magasságokban dúdol apró dallamokat, úgy megütve minden egyes hangot, mintha csak egy vibrafonon szólna, ámulatba ejtő pontossággal.

Semmi kétség. Ez az ember maga a zene. Az a különleges világsztár, aki jószerivel mindmáig egy nótával ismert az emberek 90 százaléka számára. "Don’t worry be happy." Nem vizet prédikáló borissza. Minden apró reagálásában megannyi kedvesség, lazaság és profizmus lakik. Megnyilvánulásaiban nyoma sincs a sok millió eladott lemeznek, a tíz Grammy-díjnak.

Mit szól az új honlapjához? – kérdezi valaki. Sohasem látogatom – okoz derültséget. Van egy mobiltelefonom. És ennyi elég a technológiából.

Mennyit gyakorol? – hangzik a kérdés. Nem gyakorolok. Csak énekelek.

Nincs mikrofon, se kompresszor, se hangszintetizátor. Csak a Hang. The Voice.