Lázár, Olimpia

Kantoni dialektus zenészfüllel - Fischer Iván naplója Hong Kong-ból

2004.06.25. 00:00

Programkereső

Itt nagy szeretettel fogadnak, a helyi koncertszervezők teljes stábja kijött a repülőtérre. Emlegetik a négy évvel ezelőtti koncertünket, amikor Kiri Te Kanawaval jártunk itt. Megjelent tegnap egy nagy cikk a Fesztiválzenekarról a hongkongi angol napilapban, mondják nagy az érdeklődés.

Általában bemondom a ráadások címeit a közönség saját nyelvén, itt a legnehezebb a feladat, mert a kínai se könnyű, de a kantoni dialktus még nehezebb. A repülőtér és a város között tanítják nekem a szöveget.

A legkényesebb a zeneszerzők neve: Dvorak négy rövid szótagból áll, olyasmi, mint: tá-fo-cá-há. Logikus,mert két mássalhangzó közé mindig beszúrnak egy magánhangzót, így lesz a dvo-ból tá-fo. A rzs persze kissé átalakul, olyan c, vagy dz szer?. És a szó végén is kell egy magánhangzó. Brahms bonyolultabb: Paó-láj-maó-szi. Itt ugyelni kell a dallamra is. A Paó hosszú. A láj kicsit magasabb. A maó kis ívet ír le, le- és felkanyarodik. A szi rövid és magas. Tessék, lehet gyakorolni. Vigyázni kell, hogy a maónál az a egész rövid legyen, és az ó kanyarodjon.