Etelka, Aletta

Nyári fesztiválok – körkép Ausztriából

2004.06.29. 00:00

Programkereső

Az első a tartományi fesztiválok közül az idén a vorarlbergi volt: no nem az európai hírű bregenzi, a gyönyörű Boden-tavon, hanem Feldkirchben, a liechtensteini és a svájci határhoz közeli, alig harmincezer lakosú festői városkában.

Felettébb új rendezvény ez, alig négy éve találta ki a város vezetése, amikor az évtizede itt honos és egyre sikeresebb Schubertiade szeszélyes intendánsa egy másik vorarlbergi helyszínre vitte a dalfesztivált. Találtak a szomszédos Dél-Németországban egy Thomas Hengelbrock nevű fiatalembert, aki nagy lendülettel látott neki a hatalmas feladatnak. Izgalmas programmal – olyan közreműködőket megnyerve, mint Klaus-Maria Brandauer – mintha sikerült volna leküzdeni a kezdeti bizalmatlanságot, s az idei, Tündérmesék és mítoszok című fesztivál 80 százalékos kihasználtságot ért el, s egyik-másik programjáért, köztük ős- és első bemutatókért a közönség és a sajtó egyöntetűen lelkesedett. Hengelbrock a régi és az új összeillesztésének koncepcióját követi, s legnagyobb megelégedésére a kisvároshoz képest túl merésznek tűnő ötletei, igazi avantgárd előadások is „jól bejöttek”. Ez a 80 százalékos kihasználtság 7000 látogatót jelent – vagyis a fesztivál nem csekély anyagi áldozatokkal jár, de a kisváros vezetése, no meg a szomszédos, dúsgazdag Liechtenstein állja a számlákat.

A nyitókoncert Feldkirchben – egy mesésen hangzó és nagyszerűen megrendezett barokk est a régi zeneakadémia nagytermében – nem saját produkció volt, hanem a szomszédos Tiroltól kölcsönözték. A kisebb fesztiválok számára ez kétségkívül járható út: Innsbruck ugyancsak évről évre egyre népszerűbb fesztiválja is „termel” remek előadásokat, amelyeket luxus maximum kétszer színre vinni. Az idén Innsbruck sem marad egyedüli tiroli fesztivál: egy kicsiny falu a bajor határon, Rosenheim és Kufstein között, Erl megirigyelte a dicsőséget, és július 9. és 31. között egyenesen Wagner-művek, köztük a Ring előadására vállalkozik (www.tiroler-festspiele.at).

Ugyanígy egyre erőteljesebb konkurenciát kap az évek óta nagy sikerrel megrendezett Karintiai Nyár, amely a nevezetes tavak mentén nyaralókat is várja vagy 40 előadással, kolostorokban, szabadtéri színpadokon, kisszínházakban (www.charinthischersommer.at). Klagenfurt, a tartomány fővárosa egyre jobban kihasználja a Wörthi-tó nagyszerű természeti adottságait. Ráadásul a Wörthersee-fesztivál megnyitójára sikerült megnyerni a Bécsi Operaház balett-társulatát. A Bécsből és az operából távozó Renato Zanella balettmester egyébként jövő évtől a klagenfurti fesztivál intendánsa lesz. Most még régi szerepkörében állítja színre a Spartacust. Az előadás csak az egyik csúcspontja a június 30. és augusztus 15. közötti rendezvénysorozatnak: a 36 előadás között lesz Puccini Tosca című operájának musicaladaptációja, az olasz popsztár Lucio Dalla feldolgozása, amelynek kosztümjeit Giorgio Armani tervezte.

Burgenland mellőzi a nagy újításokat. Fertőmeggyes – Mörbisch – a Fertő tó festői, s a maga műfajában Közép-Európa legnagyobb színpada marad az operetteknél: július közepétől augusztus végéig az idén a Marica grófnőt viszik színre. A nézőtér időközben hatezer személyesre bővült, s ha az időjárás kegyes, mint tavaly volt, a hat hét alatt 220 ezren zarándokolnak el az operett Mekkájába, a Bécstől alig hatvan kilométerre fekvő tószínpadhoz (www.seefestspiele-moerbisch. at). A közeli St. Margarethen (Szentmargitbánya) nem jelent konkurenciát: a római kori kőfejtő oly eltérő környezetében más típusú produkció várja a közönséget. Az idén ismét az Aidát adják elő, s a természetes díszlet, a romszínház nemcsak különleges akusztikát nyújt, hanem lehetőséget az impozáns megjelenítésre (www.ofs.at).

Felső-Ausztria szintén marad a hagyományoknál: Bad Ischl igazán nem adhat egyebet, mint operettet, a császári fürdővároska környezete erre szinte kötelez. Az idén Lehár-műveket játszanak elsősorban. Gmunden pedig aligha mondhat le azokról a nagyságokról, akik annak idején oly szívesen töltötték itt a nyarakat: Schönberg nem maradhat ki az itteni – július közepétől egészen szeptember közepéig eltartó – ünnepi hetek műsorából. De a próza is fontos helyet tölt itt be, hiszen a tóparti városkához kötődik Thomas Bernhard is. A modern, a kortárs művészet Felső-Ausztriában Linz feladata. A szeptemberi Ars Electronica a kortárs művészetek, az elektronikus zene kedvelőit várja. Linz persze egyúttal Bruckner is, s ezt a hagyományt is őrzi évenkénti fesztiváljával, a Brucknerhaus igényes műsorával.

A legnehezebb dolga talán Graznak van. Európa tavalyi kulturális fővárosa most bebizonyíthatja, hogy nemcsak e cím birtokában tud kiemelkedőt nyújtani. Szerencsére olyan személyiségek segítik, mint Nikolaus Harnoncourt, aki már csak gyermekkori kötődése miatt is hűségesen kitart a stájer főváros mellett. Az idei, július végéig tartó Styriate nem egy koncertjét vezényli, s ezzel bizonyos értelemben meg is adja annak jellegét, hiszen ragaszkodása az eredeti művekhez közismert. Schumann és Schubert a központi zeneszerzője koncertjeinek, de a szakrális muzsika is jelen van, mégpedig Heinrich Ignaz Biber halálának 300. évfordulójára emlékezve. A grazi fesztivál jól hasznosítja az európai kulturális főváros számára épült helyszíneket: több koncertet tartanak például a Helmut List-teremben.

Alsó-Ausztria nyári fesztiváljai lassan követhetetlenek. Egyre terjedelmesebb a színházi seregszemle, egyre több helyszínen játszanak a meghívott társulatok, alkalmi együttesek. Bár ilyenkor nyáron Alsó-Ausztriában minden várrom, kisvárosi főtér, kolostorudvar színházzá alakul, azért vannak olyan fesztiválok is, amelyek ragaszkodnak a zárt teremhez. Ilyen az évről évre sikeresebb Reichenau: a Nyári Játékok előadásai már beköltöztek a semmeringi szállodákba is. Ez a színházi fesztivál inkább a prózáé: Nestroy és Schnitzler mellett az idén Csehovot is játszanak – a Cseresznyéskertet –, s a zenekedvelők örömére Rudolf Buchbinder zongorázik több koncerten.

A „kicsik” még hosszan sorolhatóak lennének – nem beszélve a bécsi Klangbogenről, amely Plácido Domingo főszereplésével opera-ősbemutatót kínál, a Goya címűt, vagy a nemzetközi táncfesztiválról. A két legrangosabb fesztivál, Bregenz és Salzburg július 21-én, illetve 24-én kezdődik. Az előbbi szépen csendben megvált előző intendánsától, s most először az angol David Poutney elképzeléseit valósítja meg. A tószínpadon a tavalyi West Side Storyt adják elő, egyéb zenei programokban pedig Kurt Weil a súlypont. Salzburgból leginkább hangos veszekedés hallatszik: már megint intendánst keresnek, miután Peter Ruzicka 2006 után nem vállalja a teendőket. Az új igazgató személyének meglelése most is intrikákkal súlyosbított nehéz feladat, amit szerettek volna még a játékok megkezdése előtt lezárni. Már bizonyos, hogy ez nem sikerül, s csak csodálni lehet, hogy a fesztivál szakmai vezetése képes a programra összpontosítani, s annak színvonalát tartani.

Bécs, 2004. június