Luca, Ottilia

Búcsú Banda Edétől

2004.06.30. 00:00

Programkereső

Banda Ede gordonkaművésztől, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanszékvezető tanárától július 1-jén, csütörtök délután fél 2 órakor vesznek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészt életének 88. évében, június 23-án érte a halál.

Távoztával az egyetem és a magyar zenei élet jelentős muzsikust veszített. Olyan muzsikust, aki szólistaként, kamaraművészként és zenekari szólamvezetőként egyaránt szerteágazó és fontos tevékenységet fejtett ki. Azok közé a nagy művészek közé tartozott, akik a hangok iránt mélységes tiszteletet, szeretetet éreztek, akiknek létét a remekművek titkainak megfejtése és közvetítése határozta meg. Zene alkotta az életét. Akkor is muzsikált, ha nem volt kezében a hangszere. Testén-lelkén belül szólt a zene, egész egyénisége muzsikált. Felejthetetlenül szép hangon játszott. A zenei árnyalatok mestere volt. A hangok funkciójának eltalálásában, a nüanszok kifejezésében valósággal enciklopédikus tudással és hihetetlen érzékenységgel rendelkezett. Határozott koncepciója volt minden motívumra, minden zenei frázisra. Éveken át gondolkodott egy-egy részlet minél tökéletesebb megoldásán. Ebben legnagyobb mesterére és barátjára, Weiner Leóra emlékeztetett, aki ugyancsak pepecselő műgonddal művelte és tanította a zenét. Játékában íz és szín volt, s mindenekelőtt ízlés, stílusismeret. Magába szívta a budapesti Zeneakadémia nemes hagyományait, s az öröklött, ugyanakkor újra és újra megteremtett szépséget adta át növendékeinek több mint negyven éven át.

Távoztával megint elveszítettünk valamit, amit nem lehet feléleszteni: Dohnányi Zeneakadémiájának légkörét, a Tátrai kvartett hangversenyeinek hangulatát, a társas muzsikálás természetességét és eleganciáját, a régi Budapest zenei atmoszféráját. Emléke immár muzsikus kollégáinak, tanítványainak művészetében és szívében, s nem utolsósorban felvételeiben él.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetősége