Etelka, Aletta

Megabuli üzleti alapon

2004.08.04. 00:00

Programkereső

Ma kezdődik Európa legnagyobb ifjúsági kulturális fesztiválja, a Sziget. Egy hét felhőtlen együttlét, vagy kőkemény üzleti vállalkozás? Új, kreatív, fiatalos ötletek tárháza, vagy jól bejáratott, rutinszerűen működő szórakoztatóipari nagyüzem? Hamarosan kiderül, hogy idén melyik arcát mutatja a tizenkettedszer megrendezett, hétnapos megabuli.

A tavalyi 1,25 milliárdos büdzsé után most 1,4 milliárdnál is nagyobb költségvetéssel számolnak a Sziget szervezői. Marinka Csaba, a fesztivál PR-főnöke lapunknak elmondta, hogy az 1,4 milliárdos tervhez képest várhatóan még legalább 45 millió forinttal növekednek a költségek, hiszen tavaly a Honvédelmi Minisztérium térítésmentesen biztosította a zuhanyozókat, idén viszont fizetni kell értük, és drágábban jutottak hozzá a porfelverődést megakadályozó járólapokhoz is. A magasabb költségeket emellett az inflációval, valamint a jegyek áfatartalmának 12-ről 15 százalékra emelésével indokolják. 2003-ban a Sziget Fesztivál összesen 166 millió forint közpénztámogatásban részesült.

Draskovics közbeszólt

Idén eredetileg a központi költségvetésben külön soron szereplő 153 millió forintra számíthattak volna, de a Draskovics-csomag miatt végül csak százmilliót kaptak meg. A fővárosi önkormányzat nyolcmillió forint támogatást ad, s továbbra is ingyenesen bocsátja a fesztivál rendelkezésére a helyszínt. Az idei közpénztámogatás így a teljes költségvetés hét százalékát fedezi. 38 százalékot reklám- és szponzorációs bevételekből, öt százalékot a vendéglátásból, a maradék ötven százalékot pedig a jegyeladásból akarják finanszírozni. Főszponzorként ezúttal a Dreher és a Pannon GSM Djuice márkája szerepel, de jelen lesz a Philip Morris dohánygyár, a Bomba energiaital, valamint a Nestlé is. A jegyárak nem emelkedtek számottevően: a napijegyet négyezer, a hetijegyet elővételben húszezer, a Sziget kezdetétől pedig 24 ezer forintért lehet megkapni. Ezekből a számokból látható, hogy Gerendai Károly, a Sziget főszervezőjének előzetes várakozásai nem igazolódtak, ő ugyanis a tavalyi, tizenegyedik fesztivál befejezése után úgy nyilatkozott: a Sziget fejlődését kizárólag az állami szerepvállalás növelése biztosíthatja. Szerinte több száz olyan kulturális és civil program van a fesztiválon, ami a jelenleginél nagyobb állami támogatásra számíthatna, ha nem a Szigeten rendeznék. Gerendai elismeri, hogy a fesztivál nyereségérdekelt vállalkozás; ennek ellenére úgy látja, mivel irodalmi, színházi, képzőművészeti és civil programjaik nyilvánvalóan nonprofit alapon működnek, joggal várható el, hogy ezeket közpénzből is támogassák. A Sziget Kft. vezetője a pályázati struktúra módosítását is régóta szorgalmazza: a mostani pályázatok a Szigetnél kisebb volumenű rendezvényeket preferálják.

Szigeti cégbirodalom

A Sziget az idén csökkenő közpénztámogatás ellenére sem panaszkodhat: Gerendai Károly valóságos kis cégbirodalmat épített az elmúlt évtizedben. A Sziget Kft.-nek – amelyben Gerendai mellett Müller Péter Sziámi és Takács Gábor is tulajdonos – több mint ötven állandó alkalmazottja, számtalan alvállalkozója van, és a Sziget Fesztivál mellett több más kulturális rendezvényt (Volt Fesztivál, Budapest Parádé, Sportsziget stb.) is ők szerveznek. A Sziget márkanévre épül a Sziget Tv Kft. és a Sziget.hu Rt., amit a Tv2 jelenlegi vezérigazgatójával, Kereszty Gáborral alapított. A Sziget Kft. 2002-ben 73,7 százalékos részesedést vásárolt a Kultiplex Kft.-ben, mely a Ferencvárosban üzemeltet szórakozóhelyet. Gerendai Károly a Sziget Invest Kft.-n keresztül tulajdonosa egy Liszt Ferenc téri étterem-kávézónak, s egy ingatlanhasznosító cégben is társtulajdonos. A Sziget Kft. idén már egy határon túli rendezvény, a múlt héten lezajlott marosvásárhelyi Félsziget fesztivál szervezésében is részt vett.

Tehetős ifjak fesztiválja

Gábor Kálmán szociológus és az Oktatáskutató Intézet munkatársai a kilencvenes évek közepe óta vizsgálják a Sziget Fesztivál közönségét. A kutatásokból kiderül: a szigetlakók iskolázottabbak és jobb anyagi helyzetben vannak, mint az átlagos magyar fiatal. A fesztiválra minden évben többen érkeznek a jobb gazdasági helyzetben lévő régiókból (Budapest, Pest megye, Nyugat-Dunántúl), mint a szegénységgel, munkanélküliséggel küzdő kelet-magyarországi területekről. Minden harmadik-negyedik nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgató legalább egy napra ellátogat a Szigetre; a fesztivál közönségének egyharmada dolgozik, de ők is általában diplomások. Megfigyelhető egyfajta "idősödés" is: az 1993-as első Diákszigeten zömmel a 15-17 évesek, de legfeljebb a húszas éveik elején járók adták a törzsközönséget, az utóbbi években viszont a teljes 15–29 éves korosztály jelen van. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy évről évre több céget, potenciális szponzort motivál a rendezvény tehetős, fogyasztó- és fizetőképes közönsége.

Sérül az esélyegyenlőség

A helyhiány és a forgalom miatt lehetetlen megoldani, hogy a fogyatékkal élők nekik fenntartott parkolóhelyeket kapjanak a Sziget Fesztivál területén – állítják a szervezők egy lapunk tegnapi számában megjelent olvasói levélre reagálva. Ennek mozgáskorlátozott írója, Funk Ádám azt kifogásolta, hogy noha eddig mindig bemehetett gépkocsijával a fesztivál parkolójába, idén ezt nem engedélyezték neki. Marinka Csaba PR-főnök elmondta: mozgáskorlátozottak eddig sem hajthattak be a Szigetre, a fiatalember is csak külön kérésre, méltányossági alapon kapott a szervezőgárdától minden évben jóváhagyást. "Idén radikálisan csökkenteni akarjuk a Sziget belső gépkocsiforgalmát, de természetesen a szigorításokkal nem a mozgássérülteket akarjuk hátrányos helyzetbe hozni" – közölte Marinka. Kiemelte, hogy idén először a Mozgáskorlátozottak Szövetsége székháza elől minden délután óránként indul különbusz, mellyel a kerekes székesek eljuthatnak a Szigetre. Lapunkat ebben az ügyben megkereste Lévai Katalin volt esélyegyenlőségi miniszter, aki szerint a Sziget eddig minden tekintetben példamutató módon bánt a kisebbségekkel, s ezért mindenképpen meg kellene oldani a hátrányos helyzetű mozgáskorlátozottak és fogyatékkal élők parkolását.

Hiller mozgásban, friss víz dobozban

A Sziget Fesztivál egyik legszórakoztatóbb része évek óta a politikusok látogatása. A felülmúlhatatlan Torgyán József 2001-es, fehér öltönyös Sziget-vizitje óta minden évben akár kihelyezett kormányülést is lehetne tartani a Hajógyárin. A helyzet idén sem változik: Hiller István sajtóirodája például máris tudatta, hogy a kulturális miniszter holnap délután három és öt között látogat a Szigetre, de „mivel a miniszter várhatóan folyamatosan mozgásban lesz, aki könnyebben kívánja megtalálni, faggatni és megörökíteni Őt a nagy kavalkád közepette”, lépjen előzetesen kapcsolatba munkatársaival. Nemcsak a politikusok, hanem a közmûvállalatok is űaktivizálódnak a fesztivál idejére. A Fôvárosi Vízmûvek Rt. elérkezettnek látta az időt, hogy „A Szigeten hétfő este trash metal – egyébként pedig fresh water” címmel jelentessen meg sajtóközleményt, melyben leszögezik: „Naponta több alkalommal locsoló tartálykocsival körüljárjuk a Sziget aszfalt- és betonútjait, hogy felfrissítsük a levegőt és a látogatók közérzetét.” Még jobb hír, hogy a forgalmas helyeken dobozos vizet is osztanak, hogy mindenki tudja: „Ez a legjobb víz a legjobb Szigeten.”