Árpád

Antonio Salieri

2004.08.16. 00:00

Programkereső

Olasz zeneszerző, 1750. augusztus 18-án született Legnanoban (Verona). A velencei San Marco-ban folytatott zenei tanulmányokat. Gaßmann, felfedezve tehetségét, Bécsbe vitte, bevezette az udvarba és tanulmányait is finanszírozta. Az első sikert a Le donne letterate című vígopera hozta meg számára 1770-ben. Pár évvel később, 1774-ben meghalt Gaßmann, s helyére Salierit nevezték ki, így udvari zeneszerző és a bécsi olasz opera karmestere lett.
1358fc92-b6c1-4d38-8138-1cbfd25a7421

Itáliai körútja (1778-80) alkalmával írta meg a milánói Scala megnyitására Europa riconosciuta (1778) című operáját. Bécsbe való hazatérése után ismeretséget kötött Gluckkal, ennek a kapcsolatnak a gyümölcse lett a Les Danaïdes című opera (libretto: Calzabigi), amelynek megzenésítését Gluck átadta Salierinek, s a művet kettejük neve alatt mutatták be Párizsban 1784-ben.

További két Salieri-operát is előadtak a francia fővárosban: Les Horaces (1786), Tartare (1787). 1788-90 között a zeneszerző császári udvari karmesterként működött. Ezt követően kórusvezető volt. 1813-ban a bécsi konzervatórium alapító tagja, 1817-től az intézmény igazgatója volt. Tanítványa volt Beethoven (1793-1802), Schubert, Liszt és Hummel is. 1825. május 7-én hunyt el Bécsben.

Salieri összesen 39 operát írt. Bár Gluck lelkes követője volt, mestere műveinek színvonalát nem sikerült elérnie. Mozarthoz fűződő vitatott kapcsolata gyanúba keverte őt, miszerint megmérgezte Mozartot. Bizonyítást nyert, hogy a vádak alaptalanok voltak.