Pandora, Gabriella

Dohnányi fantasztikus oratóriuma CD-n

2004.09.21. 00:00

Programkereső

Igazi lemezritkaságot jelentetett meg a Magyar Rádió öt nappal azelőtt, hogy a Magyarországon eleddig összesen kétszer elhangzott, s anno 1941-ben a zeneszerző óriás, Dohnányi Ernő által vezényelt Cantus vitae című oratóriumot a Magyar Rádió zenei együtteseinek és négy szólistának tolmácsolásában a Zeneakadémián élőben is meg lehet majd hallgatni, mint az idei Oratórium-bérlet első előadását.

A komolyzenei CD-bemutatónak az Uránia Filmszínház adott otthont, ahol nemcsak a felvételben (s a szeptember 25-i, szombati előadásban) résztvevő művészek jelentek meg, de a Dohnányi Ernő Archívum vezetője és munkatársa, valamint Szlabey Ernőné, kinek férje a Magyarországon élő Dohnányi utódok utolsó ágát jelenti.

Némileg szokatlan módon egyik kollégánk, Bánkúti Gábor a Reggeli Krónikában egy héttel korábban elhangzott lemezbemutatóját hallgattuk meg először. Ebben a 7.39 percben ugyanis sűrítve hallható volt mindaz, amit Dohnányi Ernőről, a magyar Faustnak is nevezett librettó alapanyagról (Madách Imre: Az ember tragédiája), s a zenei anyagról tudni lehet, s kell. Természetesen a mintegy másfél órányi zenei anyagból is ízelítőt kaptunk (adtunk)… de, hogy igazi szép keretben legyen ez a bemutató: a Bánkúti-riport elején a mű első tétele csendült föl, a sajtótájékoztató végén pedig az utolsó, a 21. („…Hozsána néked, Jóság!”)

Dohnányi Ernő magmun opusa különös módon került a koncertet vezénylő Strausz Kálmán figyelmének középpontjába; erről, s a nagy vállalkozásról (kották beszerzése, betanulás, 6-os stúdióban való felvétel és a felismerés: valami csoda született, amit jó lenne CD-n kiadni!) beszélt Strausz Kálmán, aki „egyebekben” a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya. Persze, az igazi nagy szerelem nehezen önthető szavakba… Ezt követően a négy szólista – Korondi Anna, Meláth Andrea, Mukk József és Tóth János - közül a jelenlévő Tóth János (basszus) mesélte el, milyen felemelő számára ebben a felvételben és előadásban részt venni, ahol a luciferi gondolatok mélységének tolmácsolása a szerepe.

Kiszely-Papp Deborah zongoraművész, úgyis, mint a Dohnányi Ernő Archívum vezetője kérdésre elmondta, miként készültek az 1941-es ősbemutató után az Egyesült Államokban a 2002-es (!) premierre (amely egyébként a német nyelvű változat ősbemutatója volt). S arról is beszélt, hogy a Floridai Állami Egyetemen – ahol a zeneszerző 1949-től haláláig professzorként tanított, dolgozott – és az Államokban, mekkora pezsgést hozott, milyen érdeklődést keltett a Dohnányi Fesztiválra (születésének 125. évfordulója) végre előadott mű.

A Magyar Rádió Gyermekkórusának vezetője, Thész Gabriella arról beszélt, hogy bár a nyár közepén folytak a próbák – épp a Balatonról jöttek föl a gyerekek – milyen örömmel vetették bele magukat a munkába, s hogy a darab kapcsán sok családnál előkeresték Madách főművét. Az pedig igen jól jellemzi a gyermekek műveltségét, zenei felkészültségét, hogy a gyermekkórus saját szövegében a Psalmus sorait is felfedezte. (…„Önbecsét csak, ki nagyot tesz, / Szégyenelve tenni másképp; / És e szégyen öntudatja / A hitványat földre szegezi, / a dicsőet felragadja.”)

A dupla CD keddtől vásárolható meg a Vevőszolgálaton, illetve szombaton, a Zeneakadémiai koncert előtt is árusítjuk a helyszínen.