Valér

Giovanni Pierluigi da Palestrina

2004.12.27. 00:00

Programkereső

A reneszánsz kort kiteljesítő egyik legnagyobb olasz zeneszerző 1525. december 27-én született a Rómától mintegy 40 km-re fekvő Palestrinában.
50611b6d-3229-4e01-91b9-648f3c8c117f

Egész életét szülővárosában és Rómában töltötte: tanulóéveiben a S. Maria Maggiore fiúkórusában énekelt. Először a palestrinai főtemplom orgonistájaként és karnagyaként alkalmazták, majd a római Szt. Péter-bazilikához tartozó Capella Giulia zenemestere volt.

1554-ben első nyomtatásban megjelent művét, a 4-5 szólamú misék első könyvét III. Gyula pápának ajánlotta, aki felismerte zsenijét, és elrendelte Palestrina pápai kórusba (Capella Sixtina) való felvételét annak ellenére, hogy nem volt pap és nős volt. A következő évben a lateráni S. Giovanni-templom karnagyává nevezték ki, majd Róma harmadik főtemplomában, a S. Maria Maggioréban volt karnagy. Később a Collegium Romanumban és az Ippolito d’Este kardinális udvarában szolgált, végül 1571-től haláláig, 1594. február 2-ig újra a Szt. Péter-bazilikában működött.

Amikor a tridenti zsinat (1545-63) a mise zenéjével foglalkozott, és felmerült a figurális zene kizárásának szükségessége, Palestrina műveinek méltóságteljes, a szöveg szavait követő stílusa döntő szerepet játszott a kérdés kedvező megítélésében. 1555-ben Missa Papae Marcelli c. miséjének megírásával az egyházi zene hivatalosan elismert mintaképévé vált, s kinevezték a pápai kórus zeneszerzőjévé is. Stílusának nemes egyszerűsége, kompozíciós tökélye iskolát teremtett, amelyet Palestrina-stílus néven ma is tanítanak. 1605-ben Claudio Monteverdi fivére, Giulio Cesare Palestrina és kortársainak művészetét prima prattica névvel illette. Ennek fő sajátosságai az éneklő dallamosság, az egyszerű hármashangzatokra épülő, világos harmóniavilág és a természetes szólamvezetés. A gregorián megreformálásában vállalt szerepe vitatott, újabb kutatások szerint Palestrinának nem volt része az 1614-es Medici-kiadás létrejöttében.

12 misekönyve, motettáskönyvei, valamint néhány vallásos és világi madrigálja, offertóriumai, litániái, lamentációi és himnuszai az a capella kórusirodalom csúcspontját képezik.