Valér

Európa Kulturális Fővárosa: szűkült a kör

2005.03.07. 00:00

Programkereső

A Kulturális Miniszterek Tanácsa az akkor még Európa Kulturális Városa címet viselő programot Melina Mercouri akkori görög kultuszminiszter kezdeményezésére 1985. június 13-án fogadta el, így útjára indulhatott az azóta is nagysikerű programsorozat. Jelentőségét tekintve talán úgy lehetne leginkább érzékeltetni a dolgot, hogy Európában a kultúra területén a Kulturális Főváros-akció lebonyolítása megközelítőleg olyan a város számára, mint a sportban az olimpiáé. Egyáltalán nem meglepő, hogy a címet elsőként a kultuszminiszter asszony szülővárosa, a görögországi Athén kapta 1985-ben.

A kulturális fővárosokat 2000-ig kormányközi megegyezés alapján választották ki, tehát a tagállamok kormányai közvetlenül döntöttek a programot érintő valamennyi fontos kérdésben. 2005-től olyan kiválasztási rendszer lépett életbe, amely a rotáció elvét juttatván érvényre, már a várost jelölő tagállamok sorrendjének meghatározásán alapul. A 2004-es év kulturális fővárosaként Genova és Lille az utolsó város-pár, Amelyek kiválasztása még kormányközi megállapodás alapján történt, a 2005-ös év Kulturális Fővárosa – az írországi Cork – már az új kiválasztási rendszer eredményeként nyerte el a címet. 2009-től – a 2009–2019 közötti időszakban – egy adott ország helyett már két ország (egy 1999-ben már uniós tagállam és egy akkor még csatlakozásra váró tagállam) egy-egy városa tandemrendszerben szervezi az eseményt.

Az Európai Parlament és a Tanács határozatának módosuló rendje szerint 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa címet. A cím elnyerését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kétfordulós pályázatot hirdetett. Az első, minősítő előpályázatra tizenegy város nyújtott be pályázatot: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém. A pályázatokat az első fordulóban egy magyar államigazgatási és kulturális szakemberekből álló 7 fős bizottság bírálta el. A bizottság három város – Eger, Miskolc, Pécs – pályázatát egyhangúlag, négy városét – Budapest, Debrecen, Győr, Sopron – pedig egyszerű szótöbbséggel javasolta továbbjutásra érdemesnek.

7032292b-ca5c-424b-8236-5769f1044cc0

A második fordulóba jutott hét várost a kulturális miniszter meghívja a második pályázati szakaszban való részvételre – ezt a meghívásos pályázatot a tárca még március hónapban kiírja –, amelynek tervezett beadási határideje 2005. augusztusa lesz. A második forduló bírálati szakaszában a kibővített bíráló bizottság szakmai ajánlást ad a kulturális miniszternek a cím odaítélésére alkalmasnak ítélt városra vagy városokra. Szakmai döntésében a bíráló bizottság indokolt esetben több város pályázatát is ajánlhatja a szakminiszternek. A szakmai bírálati szakaszt követően a kulturális miniszter javaslatot tesz a kormánynak, amely a szakminiszter javaslata alapján még 2005-ben dönt a cím nyerteséről. A Kormány döntését követően Magyarország továbbítja a kiválasztott város pályázatát az Európai Unió illetékes szervezeteinek.

Európa Kulturális Fővárosai időrendben:
1985 Athén
1986 Firenze
1987 Amszterdam
1988 Berlin
1989 Párizs
1990 Glasgow
1991 Dublin
1992 Madrid
1993 Antwerpen
1994 Lisszabon
1995 Luxembourg
1996 Koppenhága
1997 Theszaloniki
1998 Stockholm
1999 Weimar
2000 Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Helsinki, Krakkó, Reykjavík, Prága, Santiago de Compostela
2001 Porto, Rotterdam
2002 Bruges, Salamanca
2003 Graz
2004 Genova, Lille

Az elkövetkező években a lista a következőképpen alakul:
2005 Írország
2006 Görögország
2007 Luxemburg
2008 Egyesült Királyság
2009 Ausztria – Litvánia
2010 Németország – Magyarország
2011 Finnország – Észtország
2012 Portugália – Szlovénia
2013 Franciaország – Szlovákia
2014 Svédország – Lettország
2015 Belgium – Cseh Köztársaság
2016 Spanyolország – Lengyelország
2017 Dánia – Ciprus
2018 Hollandia – Málta
2019 Olaszország