Etelka, Aletta

Pierre Boulez: a hallgatóságot nem lehet magára hagyni

2005.03.31. 00:00

Programkereső

A jubileumi Budapesti Tavaszi Fesztiválra sorra érkeznek a világhírű művészek, tegnap az idén nyolcvan éves francia zeneszerző-karmester Pierre Boulez dirigált a Művészetek Palotájában. A karmester szerint a kortárs zene nincs könnyű helyzetben napjainkban.

Pierre Boulez tegnap este a Chicagoi Szimfonikus Zenekarral és Daniel Barenboim karmester-zongoraművésszel adott esti koncertje előtt találkozott a sajtó képviselőivel. Napjaink egyik legismertebb művészegyénisége, a Nemzeti Hangversenyteremben kizárólag Bartók-műveket dirigált. Mint mondta, azért tartja nagyra Bartók Bélát, mert egyedien jelenik meg műveiben a klasszikus iskolák, és a magyar folklor ötvözete. Boulez szerint Bartóknál a ritmizáció és a folklor megfelelő kifejezésmódja nagy kihívást jelent egy karmesternek. A magyar kortárs zeneszerzők közül a világhírű karmester mint mesélte először Ligeti György műveit ismerte meg, amelyeket rendíkvül egyéninek tart. Kedveli Kurtág György munkásságát is, mert nem követte a tömeget, hanem gyökereiből építkezett, ugyanakkor fejlődéséhez mégis kellett, hogy személyiségét megnyissa a nyugati kultúrák irányába is. Eötvös Péterhez pedig személyes barátság fűzi, de ettől eltekintve Boulez nagyra tartja munkásságát. Az idén 80 éves karmester arról is beszélt, hogy szerinte a kortárs zene nincs könnyű helyzetben napjainkban, talán azért talál meg szűkebb közönségrétegeket mert nem teszik az előadók elég interaktívvá, holott rendkívül fontos, hogy a művész kapcsolatot teremtsen hallgatósáágával. Boulez úgy vélekedett, a fiatal tehetségeknek is rendíkvül nehéz dolguk van, ha fejlődni, építkezni szeretnének, mert a komolyzenei mecenatura ereje korlátozott. Mindezek ellenére Boulez szerint a komolyzene válságáról azért még nem beszélhetünk, mégis rá kell jönni az előadóknak, hogy az érdekesebb, attraktívabb koncerteket jobban kedveli a publikum, tévedés azt hinni, hogy magára lehet hagyni a közönséget egy hangversenyen. "A komolyzene helyzetét a New York-i Modern Művészetek Múzeumához hasonlítanám, eleinte csak páran látogatták, ma már rengetegen járnak oda, mert az embereknek igenis van igénye a művészetre"- tette hozzá a karmester.