Júlia, Rita

A koptok zenéje

2005.05.05. 00:00

Programkereső

A Népismei Tudománytár című sorozat következő rendezvényén az egyiptomi keresztények, azaz a koptok zenéjével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Tóth Margit zenetörténész, népzenekutató május 11-én 15:30-tól tart előadást erről a rendkívül érdekes témáról a Hagyományok Házában.
9097a5d2-3963-4130-bea2-eddf983beb6c

A koptok, az egyiptomi keresztények kb. 850 000 lelket számlálnak, nagy részük Észak-Egyiptomban, Fajun vidékén él. Élükön a kairói pátriárka áll, ő nevezi ki az abessziniai (etiópiai) pátriárkát. Nyelvük a régi egyiptominak leszármazottja, mely három dialektusra oszlott. A X. század óta az arab elnyomta, a XVII. század óta csak egyházi nyelvként használatos. A kopt művészet görög, szíriai és belső-ázsiai elemekből táplálkozik.

Tóth Margit 1920. június 20-án született Budapesten. 1940-ben a Ranolder Intézet tanítónőképzőjében végzett. 1945-ben az akkor induló, szigorú életvitelű bakonyboldogasszonyi ciszterci nővérek közé lépett. Később magasfokú zongoraművészi, zenetudományi tanulmányokat folytatott: a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián Faragó György zongoratanítványa lett. 1956-ban zenetudományi-népzenekutatói oklevelet szerzett Kodály Zoltánnál. A Szabolcsi Bence és Bartha Dénes, Bárdos Lajos és Lajtha László nevével fémjelzett tanszakon szerzett tudás birtokában 1951-63 között Lajtha László népzenekutató munkatársa, Lajtha halála után csoportjának vezetője volt. 1964-től nyugdíjba vonulásáig a Néprajzi Múzeum zenei vezetőjeként dolgozott. 1958-tól 1964-ig a Zenei lexikont (1965) szerkesztette Bartha Dénes irányításával.

Amikor az UNESCO Kodály Zoltántól szakembereket kért a fejlődő országok népzenei anyagának feldolgozására, Tóth Margit, aki időközben már a Néprajzi Múzeum zenei osztályvezetője lett, előbb "hozott anyagból" Budapesten, majd 1970-től Kairóban látott hozzá tudományos igénnyel a Krisztus utáni első századból való kopt keresztény Nagy Szent Vazul liturgia szövegeinek és dallamainak lejegyzéséhez. Az abszolút hallással megáldott zenekutató legfőbb szakmai érdeme a kopt zenei hagyomány mikroszkopikus részletességű írásos rögzítése.

Tudományos kutatásainak fő területe a kopt népzene, melyet 1980-tól Egyiptomban gyűjt és rendez sajtó alá. 1982 óta a kairói konzervatórium tanáraként az egyiptomi népdalkincs lejegyzésén is dolgozik. 1998-ban Kairóban egyedülálló kötettel jelentkezett, melynek címe: The Coptic Orthodox liturgy of St. Basil: with complete musical transcription. A könyv az eddig szájhagyomány útján terjedő, kétezer éves liturgia kopt nyelvű szövegének angol és arab fordítását is tartalmazza. A zenei lejegyzés Bartók Béla módszerét követi, jelezve a bonyolult zenei textúra legapróbb díszítéseit és a tempó legkisebb változásait is.

Tudományos munkája elismeréseként Tóth Margitot 2001. március 12-én Kairóban Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.