Aladár, Álmos

Vihar előtti csend Gödöllőn

2005.05.09. 00:00

Programkereső

A kulturális minisztérium azt reméli, hogy a Gödöllői Királyi Kastély kht. ügyvezető igazgatójának mandátumámak május 23-i lejártáig sikerül megválasztani utódját. Ehhez a kht. másik tulajdonosának, Gödöllő városának az egyetértése is kell. A legutóbbi taggyűlés viharos módon ért véget, a kht. éves beszámolóját sem sikerült elfogadni, a személyi kérdések tárgyalásáig pedig el sem jutottak a felek.

Gémesi György polgármester a kulturális minisztériumot hibáztatta, szerinte formai okokra hivatkozva nem fogadta el a Gödöllői Királyi Kastély kht. múlt pénteki taggyűlése az éves beszámolót. A polgármester - egyszersmind a kht. egyik kisebbségi tulajdonosának, Gödöllő városának képviselője - szerint a többségi tulajdonos Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) tudatosan akarja ellehetetleníteni a kht-t.

Minisztériumi forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a kht. éves beszámolójának elfogadásához szükséges a kht. felügyelő bizottságának írásos jelentése, mely nem állt rendelkezésre a pénteki taggyűlésen. Ettől függetlenül azonban meg lehetett volna tárgyalni a további napirendi pontokat, így a jelenlegi ügyvezető utódjának megválasztását, ám a város képviselőjének, Gémesi Györgynek a kivonulása ezt meghiúsította.

A kht. ügyvezető igazgatójának nyolc nap múlva ki kell írnia az újabb taggyűlést. A minisztérium bízik abban, hogy Gémesi György elfogadja a kht. ügyvezetőjeként Mizsei Zsuzsát. A közdaszdász a 2002-es kormányváltás után került a Millenáris kht. élére. Nagy szerepe volt azt előző ügyvezetés által hátrahagyott gazdasági és jogi káosz megszüntetésében. A Ganz-parkból nemrégiben távozott ügyvezető elképzelései nem egyeztek az új tulajdonos, az Informatikai Minisztérium koncepciójával. Mizsei Zsuzsa nem kívánt többet elárulni, mint azt, hogy valóban felkérték a Gödöllői Királyi Kastély kht. vezetésére.

A Gödöllői Királyi Kastély kht. ügyvezetését az 1998-as kormányváltás után váltották le, s nevezték ki Körösvölgyi Lászlót a kastély élére, akit 2002-ben további 3 évre bebetonoztak. A kht. működését sok kritika érte az elmúlt években, számos minisztériumi vizsgálat talált szabálytalanságokat. A kulturális minisztérium több munkaanyaga kifogásolta, hogy a rehabilitáció lelassult az elmúlt években. Ugyanakkor tény, hogy elkészült a felújított barokk színház. A minisztérium az elmúlt években több ízben tett kísérletet az ügyvezető leváltására, a kht. tulajdonosi struktúrájának megváltoztatására. Gémesi György ellenállásán azonban ezek az akciók rendre elbuktak.

A Gödöllői Királyi Kastély kht-t 1994-ben hozták létre 1 milliárd forintos törzstőkével. A Nemzeti Kulturális Örkség Minisztériuma (NKÖM), a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM), Gödöllő városa, és - minimális tulajdonrésszel - a Mahill Mérnökiroda voltak a tulajdonosok. Később az állami oldal tulajdonosa kizárólag a NKÖM lett. Bár az állam vállalta a kastély felújításában a legnagyobb részt, a legfontosabb kérdésekben háromnegyedes szótöbbséggel határoz a kht., így Gödöllő városának hozzájárulása nélkül nem választhatnak ügyvezető igazgatót.

-----------------------------------------------------------------

A gödöllői kastélyt Grassalkovich Antal gróf építette a 18. században. A Grassalkovich család férfi ágának 1841-es kihalása után több tulajdonosa is volt az épületegyüttesnek, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József (1867-1916), majd IV. Károly (1916-1918), illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn. Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s politikai jelentőséggel is rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül.

1918 végén, IV. Károly rövid királysága után a kastély néhány hónapig üresen állt. 1919 tavaszán, amikor a Tanácsköztársaság itt alakította ki főhadiszállását, az épület és a katonai gyakorlatozásokra használt parkja rohamosan pusztult. Az újabb fénykort a kastély életében az 1920-tól kezdődő kormányzói időszak hozta el. Az 1944 őszéig Horthy Miklós kormányzó a nyári pihenés hetei mellett elsősorban vadászkastélyként használta a rezidenciát.

A második világháború után szovjet és magyar katonai alakulatok telepedtek meg a kastény falai között. A gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. A legégetőbb állagmegóvási munkák 1986 ban kezdődtek meg, 1990 ben a szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta a déli szárnyakat, majd a szociális otthon is megszűnt.