Eleonóra

Pávai István: Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben

2005.05.13. 00:00

Programkereső

A Hagyományok Háza Páratlan Péntek elnevezésű sorozatának keretében május 20-án, este hét órától Domokos Mária és Halász Péter mutatja be Pávai István „Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben“ (Hagyományok Háza, Budapest, 2005) című könyvét. A bemutatón közreműködik a Zurgó együttes, ezt követően pedig Magyar Táncházon vehetnek részt az érdeklődők a Méta együttessel.

Részlet a szerző Előszavából: „A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői–kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel. Mivel a kutatott téma kezdettől összefüggő hagyományrendszerként tűnt elém, elkerülhetetlennek éreztem érdeklődési körömet fokozatosan kiterjeszteni a zene, a tánc és a szokások irányából az identitás és az interetnikus viszonyok vizsgálata felé. A csángó etnonim használata, a moldvai magyarok etnikai és vallási identitásának bonyolult szövevénye, a magyarságtudatuk megtörésére irányuló sok évszázados hatósági és egyházi törekvések olyan helyzetet teremtettek, hogy csak számos kulturális összetevő párhuzamos vizsgálatával, az eredmények egybevetésével közelíthetünk a moldvai magyar (és magyar származású) katolikus lakosság kultúrájának megismeréséhez. Ezt a célt kívánom szolgálni a jelen kötet számára válogatott írásaimmal, amelyek részben már közlésre kerültek, s amelyeket ezúttal kibővítve, átdolgozva, egymással összehangolva adok közre.“

Az 1993-ban alakult Zurgó együttes célja a moldvai csángó magyarok zenéjének, kultúrájának megismerése és megismertetése. Az együttes tagjai a megalakulástól kezdve végeznek népzenei gyűjtéseket Moldvában és itthon, az ide látogató csángók között. A moldvai csángók muzsikáját hagyományos hangszereken szólaltatják meg és a tánczene mellett fontosnak tartják a dalok továbbélését is. 2004 őszén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Bezerédj-díjjal ismerte el eddigi munkájukat.

1b468ec5-217c-452c-8ed4-80eaa4bfa57f

Az 1983-ban alakult Méta magyar népzenei együttes története első két évében Pécsett működött, majd 1985-től Budapestre tette át székhelyét. A zenekart alapító Salamon Beáta énekhangja és hegedűjátéka a Méta egyik különlegessége. A kezdeti tagcserék után '87-ben Nagy Zsolt (Békéscsaba) kontrás, végül '89-ben Mohácsy Albert (Bonyhád) bőgős csatlakozott az együtteshez. 1985 és 1997 között a zenekar fúvósa Berán István volt. Távozása után a Méta együttes 1999 őszén alakult újjá. Az együttes tagjai zenei anyagukat archív felvételekről és saját gyűjtéseikből tanulják. Mai napig tartó gyűjtőmunkájuk során az egész magyar nyelvterületet bejárták. A Hagyományok Háza Páratlan Péntek című programsorozatában havonta egyszer találkozhatunk az együttessel.

A Hagyományok Háza 2001 novemberében indította el "Magyar Táncház" elnevezésű klubját, amellyel 2005-ben is heti rendszerességgel jelentkezik. A rendezvény alkalom és helyszín arra, hogy a hivatásos együttesek táncosai, zenészei és a műfaj iránt érdeklődők randevút adjanak egymásnak. A meghívott, gyakran határon túli adatközlő táncosok és zenészek szereplését a Magyar Állami Népi Együttes táncosai és zenészei segítik, állandó vendégként a Méta és a Tükrös együttes is táncházat tart. A Páratlan Péntek rendszeresen egész estés programmá bővül, ahol a műsort a hagyományőrzők színpadra lépése mellett a Magyar Állami Népi Együttes vagy más meghívott együttesek előadásai színesítik.