Árpád

Esztergomi Ünnepi Játékok 2005

2005.06.15. 00:00

Programkereső

Nyári játékok 2002 óta zajlanak a városban, de 2004-től megújult koncepció szerint. A virágzó kulturális események közül kiemelkedik az Ünnepi Játékok, ahol a belépőjegyes produkciókban a legkiválóbbak közé tartozó, világhírű művészek lépnek fel. Az előadások a maguk műfajában klasszikus minőséget képviselnek, értéket, amely nemessé válik az időben.

A júliusban és augusztusban zajló szabadtéri programok helyszíne a Víziváros. Az esti fényben álló ezeréves királyi vár dominanciája, a Kis-Duna sétány és folyó hangulata, a platánfák és a Víziváros épületei, az Erzsébet park, a Prímás sziget, a Duna, valamint a Mária Valéria híd együttese a klasszikus Aranykert varázsát idézi. A legtöbb előadás helyszíne a Mindszenty téri Nagyszínpad lesz. A fellépők között lesz Pitti Kalatin, Lajkó Félix, a Szakcsi Trió, a Kaltenecker Trió, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes.

A rendezvénysorozat ideje alatt minden csütörtökön este nyolc órától jazzkoncertek hangzanak majd el a Jazztergom elnevezésű sorozat keretében, amelyen a jazz élvonalához tartozó zenészek lépnek fel. A koncertek mellett kiemelkedő eseménye a sorozatnak a Bartók halálának évfordulójára tartott szimpózium, ahol a népzene és a jazz kapcsolata áll a középpontban.

Lajkó Félix, a vajdasági Topolyán született hegedűzseni művészi színvonalával, sokrétűségével, szuggesztív és hiteles játékával Esztergom királyi méltóságához illő rangot képvisel. Zenéjében éppúgy megtalálhatók a klasszikus és magyar zenei elemek, mint más kelet-európai népzenék motívumai, de a jazz és a blues is. Ezeket a látszólag távoli elemeket a művész virtuozitása, játékának sodró ereje köti össze. Lajkó több színházi előadáshoz és mozifilmhez szerzett zenét, de egyéni zenei stílusát adta koreográfiákhoz is. Nem tartja magát a szó hagyományos értelmében véve komponistának, koncertjein többnyire improvizál. Rögtönzései azonban közelebb esnek a komolyzenéhez, mint a jazzhez, elsöprő erejű játéka mély nyomokat hagy az őt hallgató közönségben (augusztus 5. 21:00).

A Musical Színház augusztus 12-én és 13-án az Evita című darabot adja elő. Eva Peron életútja és munkássága példa értékű a ma embere számára. A női nemet képviselve tudott hitével és kitartásával a szegénység kátyúját maga mögött hagyva az ország élére emelkedni. Életének mottója nem a fényűzés és a gazdagság elérése volt, hanem lelkében romlatlannak maradva segíteni másokon, reményt adni az elesetteknek: az utca emberéből az elnök feleségévé válva adott millióknak hitet. Alakjának megjelenítéséhez Andrew Lloyd Webber komponált zenét, amellyel világhírűvé vált. A Musical Színház professzionális produkciójában a színészek, a darab megalkotói és kivitelezői a maguk szakterületén a legmagasabb színvonalat képviselik. A válogatott szereposztás, az első osztályú díszletek és jelmezek, a kiváló rendezői munka teszi a musicalt a műfaj élére.

A Carmina Burana, e XIII. századi versgyűjtemény elsősorban Carl Orff zenei átiratának köszönhetően vált általánosan ismertté. Az Esztergomi Ünnepi Játékok színpadán a fiatalok művészeti fesztiválja alkalmával jelennek meg a diák dalok üzenetei. A középkor egyetemi ifjúságának, vándordeákjainak hol keserű, hol vidám költészete jelenik meg a Győri Balett csodálatos koreográfiájában. Ezer éve élő, ma is aktuális kulturális emlékeket elevenít fel, amely – ugyanúgy, ahogyan a fiatalok fesztiválja – magában hordozza az életörömöt, a semmihez nem fogható diákos lendületet, harsány életigenlést (július 16. 21:00).

d2453e42-a522-4348-8d3a-f1877bd22e2b

Esztergom a komolyzene kultúrájának bölcsője. A középkor egyik legjelentősebb zenetörténeti emléke, az Esztergomi missale a XIV. századból innen származik, az énekeskönyv a gregorián hagyományait őrzi. A későbbi barokk kori zeneművészetben az egyházi énekek után az opera műfaja kapott nagyobb hangsúlyt. Händel barokk operájában Ácisz és Galatea szerelmi története elevenedik meg, az ókori görög mitológia világába repítve a nézőket, hallgatókat. Dinyés Soma vezényletéveé július 30-án, este kilenc órától az Ars Longa Kamarazenekar előadásában lesz hallható a barokk operakuriózum Rómából korhű hangszereken és öltözékben, „ahogy a mester megálmodta”.

A Kárpát-medence kialakuló magyar állama a római provinciáról, Pannóniáról nevezte el magát. Hagyományaink a messze európai múltban gyökereznek: minél többet tudunk róla, ez annál nyilvánvalóbb. Európé elrablása még a mítoszok ködébe vész, de a Trójából menekülő Aeneász királyfi Római Birodalma már kiemelkedik az ismeretlenség ködéből. A népvándorlás hullámai s a kereszténység évszázadai után a sok politikai változás ellenére is egységes kultúra alakult ki ezen a földrészen, s ezt a mi hagyományaink is hitelesen közvetítik. A Magyar Állami Népi Együttes „Pannon freskó” című műsora ezen az őseinktől örökölt nyelven mondja el emberi érzelmek, szerelem és halál fenséges harcait a Tavasz (születés), a Nyár (beteljesülés), az Ősz (elmúlás) és a Tél (haláltánc) karakteres színeiben. Mint egy ásatás freskótöredékeit, úgy illesztik össze az évezredek örökölt formáit, kincseit mai tudásuk, tánc- és zeneismeretük, valamint klasszikus magyar költők énekelt szövegei segítségével (július 23. 21:00).