Luca, Ottilia

Bőség és drágaság a Völgyben

2005.08.02. 00:00

Programkereső

A Művészetek Völgyében első ránézésre minden ugyanolyan, mint tavaly vagy az előtt volt Bár kevesebb pénzből gazdálkodik idén a Művészetek Völgye, az első napok adatai azt mutatják, hogy a jegybevétel szempontjából még le is körözték a tavalyi fesztivált. Márta István fesztiváligazgató szerint a nehézségek ellenére nagyon sokan jöttek el, a korábbinál jobbak a parkolási lehetőségek és kisebb a zsúfoltság is.

A Művészetek Völgyében első ránézésre minden ugyanolyan, mint tavaly vagy az előtt volt: ugyanott, ugyanazok az árusok, vendéglátósok fogadják a látogatókat. A kiállítóhelyek sem változtak: Kapolcson idén a Kastélygalériában Balla József és Erőss István képzőművész, a Pincegalériában Siklódi Zsolt és Sánta Csaba szobrászművész munkái láthatók. Látszólag semmi nyoma annak, hogy milyen anyagi nehézségekkel vágtak bele a szervezők az augusztus 7-ig tartó Művészetek Völgyébe. A programok bőségesek és színvonalasak, ráadásul a zsúfoltság is kisebb, annak ellenére, hogy Márta István fesztiváligazgató szerint az első napok jegybevétele azt mutatja, a tavalyinál jóval többen látogattak el az összművészeti fesztiválra. "Az első hétvége kétszer akkora jegybevételt hozott, mint tavaly" – mondja Márta István, majd hozzáteszi, hogy ennek ellenére még mindig hiányzik körülbelül hatmillió forint. A fesztiváligazgató azonban mindenkit megnyugtatott: a programsorozat nem szakad félbe, csak a rendelkezésre álló pénzösszeg ismeretében le kellett mondaniuk több rendezvényt. Ezért nem találhatja idén senki a Krétakör Színház és az Új Színház produkcióit a programok között, és elmaradtak az infrastrukturális beruházások is.

Lángos, sör, paradicsom
A nagyszerű előadások, koncertek mellett fejlődött a szolgáltatások színvonala is, igaz, mindehhez a látogatóknak is mélyebbre kell nyúlniuk a pénztárcájukba. A szállásárak nem emelkedtek ugyan – egy sátorhely hat-nyolcszáz forintba kerül személyenként, amihez hideg vizes zuhany és általában pottyantós vécé is jár –, viszont az ital- és az ételárak között jelentős különbségek vannak. A lángos ára például kétszázötven és hatszáz forint között ingadozik, típustól és feltéttől függően, és fesztiválsöröket sem nagyon lehet háromszáz forint alatt megkapni. A Restiben (ami a vasútállomás hiányára figyelmeztet) nem szégyelltek elkérni százötven forintot egy fél paradicsomért. A büféslányok már a második nap ingerültek voltak, talán mert napi tizenhat órát dolgoznak váltás és pihenés nélkül.

Nehéz a pályázók élete
A mintegy százhetvenhárommillió forintos költségvetésű rendezvény igazgatója szerint a katasztrofális pályázati rendszer a felelős azért, hogy a hazai – a kulturális minisztérium felmérése szerint hatmillió embert vonzó – nagy fesztiválok lehetetlen helyzetbe kerültek. A már megérkezett pénzek a fesztivál levezénylésére elegendők lesznek, de félő, hogy a közüzemi díjakra és a jogdíjakra már nem. Azt sem lehet mondani, hogy a szervezők az államtól várják a fesztivál életben tartását: a költségvetés felét szponzorok támogatásaiból és jegybevételből fedezik, sőt idén már a megye is beszállt mintegy kétmillió forinttal. Ez utóbbit Márta István jelentős lépésnek nevezte. Így is hiába terveztek azonban új helyszínen, a közeli Hegyesden egy az európai uniós tagállamokat bemutató kis fesztivált, a pénzügyi bizonytalanság miatt vissza kellett mondani a fellépőket, holott csak az infrastruktúrát kellett volna biztosítani. Márta István úgy látja, "ilyen pénzügyi következetlenséggel nem lehet az unióba kilépni".