Luca, Ottilia

Alapozás, kötőanyag nélkül?

2005.08.18. 00:00

Programkereső

Lényegi változásokat tervez a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) életében a szervezet elnöke, Harsányi László. A magyarországi kultúrafinanszírozás egyik legfontosabb intézménye számos helyen valóban megérett a módosításra, ám a tervezett változások politikai hovatartozástól függetlenül felborzolták a kulturális élet szereplőinek kedélyét.

A Nemzeti Kulturális Alapot (1998-tól lett alapprogram, amikor önálló költségvetési státusát megszüntették) mint a kultúrafinanszírozás demokratikus intézményét a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, terjesztésének elősegítésére hozta létre hatpárti egyetértéssel az Antall-kormány. A mindenkori kultuszminiszter felügyelete alatt álló intézmény az egyes kulturális szakterületek képviselőiből álló kollégiumi rendszerben hozza a döntéseket. A jelenlegi 16 kollégium az építőművészettől a mozgóképen, a népművészeten át a könyvtárszakmáig felöleli a teljes magyar kulturális életet.

EGYRE TÖBB PÁLYÁZÓ

Az NKA viszonylagos önállóságát a szakmai delegáltak mellett pénzügyi háttere garantálja: bevételének jelentős részét különféle kulturális termékek (például újságok, cédék) és szolgáltatások járulékai teszik ki. Tavaly 15 ezren pályáztak a 8,5 milliárd forintos keretre, s folyamatosan nő az igénylők száma. A reformot részben indokolhatná az egyre több pályázó, a változást javaslók legfontosabb érve azonban az összefonódások visszaszorítása. Az alapító okirat értelmében az egyes szakmáknak kell dönteniük területükről, így rendszeresen előfordul, hogy egy-egy kurátornak saját pályázatáról kell szavaznia. Ezt eddig úgy oldották meg, hogy az érintett a szavazás idejére kivonult az ülésről. A reformot sürgetők azonban azt mondják, a kollégiumoknak független szakértőkre kell támaszkodniuk.

Az NKA jelenlegi elnöke, a 2002-ben kinevezett Harsányi László demokratikusabb működést ígért munkájának megkezdésekor, és az alapprogram egyik fő feladatának jelölte meg, hogy a "kultúrát valahogy népszerűsítse és közelebb vigye az emberekhez". A közgazdász végzettségű, kultúrafinanszírozási kérdésekkel már a Kádár- időkben is foglalkozó elnök 1994-95-ben a népjóléti minisztérium közigazgatási államtitkáraként dolgozott, majd a Szonda Ipsos igazgatója lett. Pártpolitikai szereplőként 1994-ben az MSZP parlamenti képviselőjelöltje volt.

Az elnök által gyakran emlegetett "széles sáv" nyitása, a kultúra dinamizálása s ezzel együtt az NKA átalakítása az elmúlt években csak igen lassan haladt. A kulturális területet a kormányzati ciklus eleje óta immár a harmadik miniszter felügyeli. Az sem segített a hosszabb távú tervezésben, hogy a Hiller István által kidolgoztatott kulturális stratégia végrehajtása helyett Bozóki András új koncepció készítésére adott utasítást. A folyton változó viszonyokból az NKA jelenlegi vezetése átfogó szervezeti reform kidolgozásában találta meg a kiutat, miközben fel kell készülnie szűkösebb időkre is.

ÖSSZEVONT TERÜLETEK

Más egyébbel ugyanis még a bizakodók sem tudják magyarázni, miért éppen az országgyűlési választások előtt tíz hónappal jut eszébe a ciklus eleje óta regnáló elnöknek, hogy az NKA-t ismét elkülönített állami pénzalappá alakítsa vissza. Azaz visszahozza az 1998 előtti állapotot. Az alapprogram és az alap között a látszólagosnál nagyobb a különbség: az alap önálló költségvetési tétel. A nagyobb függetlenség további előnye, hogy az egyre gyakoribb megszorítások során nem vonhatják el a pénzt, és a miniszter sem csoportosíthatja át az alap forrásait.

A Javaslatok a Nemzeti Kulturális Alapprogram szerkezeti átalakítására című dokumentum ugyanis leszögezi: cél az éves költségvetéstől való minél nagyobb függetlenség elnyerése, "miniszteri befolyás helyett miniszteri felügyelet" kialakítása. Az írásban az alapprogram működésének racionálisabbá tételére vonatkozó javaslatok mellett feltűnik a kollégiumok csökkentésének és a "szakemberösszetételükben megújuló" testületek létrehozásának a szándéka.

Egy másik, A Nemzeti Kulturális Alapprogram megújítása című összefoglalóból olyan alapigazságokat tudhat meg az érdeklődő, hogy a támogatásoknak a lehető leghatásosabb helyre kell kerülniük, és a változásoknak elébe kell menni. Már ebben is feltűnnek a megváltozó rendszer kulcsszavai: "széles sáv, marketing, promóció, PR, ismertség, továbbjátszás".

Az NKA munkájában részt vevő kurátorok június végén az Óbudai Társaskörben zártkörű összejövetelen ismerhették meg a részleteket. A kis csoportokban bemutatott anyag láttán pártállástól függetlenül elhűltek a résztvevők. Az előterjesztés szerint ugyanis csökkentenék a kuratóriumok számát oly módon, hogy például a vizuális kultúra (fotó, film, képzőművészet) támogatásáról egyetlen grémium döntene.

Ráadásul az összeférhetetlenséggel "gyanúsított" jelenlegi kurátorok helyett az új rendszerben inkább a szakértőkre támaszkodnának. Azt azonban senki sem tudta megmondani a fórum résztvevőinek, kik is lennének ezek a szakértők. Külön vihart kavart a kulturális ismeretterjesztés és a promóciók kollégiumának terve, amely az elképzelés szerint évente háromszázmillió forintból gazdálkodva felölelné az ismeretterjesztő művek, a reklám, a PR, a közös szponzorációk területét, nem kis megrökönyödésére az eddig folytonosan pénzhiányról értesülő jelenlévőknek, akikben már a Nagy könyv program jelentős NKA-támogatása is ellenérzéseket szült.

FOLYTATÁS ŐSSZEL

A reakciók hatására visszavonták a tervezetet, az új változat azonban még nem készült el. Sok a kérdőjel, ám az alapprogram vezetése kivitelezhetőnek látja az átalakításhoz szükséges törvénymódosítás őszi elfogadását. Úgy véli, a kulturális járulék növeléséből lesz fedezet a megnövekedett költségekre. Szükség is lesz új forrásokra, hiszen jövőre ez a növekedés egymilliárdos lesz, miközben az igények kielégítéséhez az idei költségvetésnél másfél-, kétmilliárd forinttal kellene többet kapnia az alapprogramnak.

Ha minden a tervek szerint halad, ősszel a parlament elé kerül az NKA szerkezetének átalakításáról szóló jogszabály, a finanszírozás jelentős módosítására azonban kevés az esély. A szakemberek, művészek, alkotók tehát várják a végleges elképzeléseket abban a reményben, hogy a változások nem megkeserítik, hanem segítik majd mindennapi munkájukat.

AZ ALAPPROGRAM SZÁMOKBAN

Tavaly majdnem 15 ezer (az előző évinél 19 százalékkal több) pályázat érkezett a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz. Ebből a támogatott pályázatok száma nyolcezer fölött volt (ez 13 százalékos növekedést jelent 2003-hoz viszonyítva). A megítélt támogatásokra több mint nyolc és fél milliárd forintot fizettek ki. Az előző évhez képest az egy pályázatra jutó átlagos támogatás összege - 2003-ban 970 ezer forint volt - közel húsz százalékkal nőtt. A beszámolás évében nyolcezer pályázat pénzügyi elszámolására került sor.