Pandora, Gabriella

"Muszáj vállalni az ütközést is"

2005.08.18. 00:00

Programkereső

Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke tisztában van vele, hogy sokan vitatják elképzeléseit, de úgy látja, a magyar kultúra érdekében szükséges a váltás.

- Miért most van szükség a Nemzeti Kulturális Alapprogram átalakítására?

- Az év elején eldőlt: lesz törvénymódosítás. Ami azt jelenti, hogy hozzá lehet nyúlni olyan belső szerkezetekhez vagy megoldásokhoz, amelyekhez törvényi felhatalmazás kell. Az átalakítás egyik oka: egy tíz-tizenöt éve változtatás nélkül működő szervezetben óhatatlanul létrejönnek rutinok, gépies lesz a működés. Másrészt egyszerűen nem bírjuk már tartani a lépést a pályázatok elképesztő gyorsan növekvő számával. Alig tudjuk feldolgozni őket, új rendszer kell a megfelelő működéshez. Ezek a szándékok vezetik a változtatási elképzeléseket, melyek nyomán januártól már egészen máshogy működik az NKA.

- Kinevezése óta, 2002 nyarától a fordulat szükségességét hangsúlyozta. Nincs politikai számítás, pozícióbebetonozási hajlam abban, hogy erre csak a választások előtt háromnegyed évvel kerül sor?

- A politikai vetület engem őszintén szólva nem érdekel: ha nem az örökkévalóságnak dolgozunk egy átalakításban, akkor nem is szabad hozzányúlni egy meglévő rendszerhez. Ha sikeres lesz, akkor azzal vagy továbbra is én dolgozom, vagy az esetleges utódom. Ez esetben övé a felelősség, hogy végrehajtja-e a konszenzussal megerősített elképzeléseket. Bebetonozásról pedig nincs értelme beszélni, mert a kurátoroknak, a bizottsági tagoknak kormányzati cikluson átnyúló megbízási idejük van. Amit én az egész reformból kiemelnék: meg kell erősíteni a pályázatok szakmai tartalmát. A kiírásokat átgondolt tervek mentén, egymással összefüggésben hirdessük meg, a szakmák igényeit a lehető legjobban kiszolgálva.

- Eddig nem így volt?

- Eddig alapvetően a kuratóriumi rendszer diktálta a kiírásokat. A kuratóriumok önállóan dönthettek azokról, a pénzek szétaprózódtak, és sok pályázó kapott kevés pénzt. Ez természetesen nem rosszindulat vagy hozzá nem értés miatt alakult így, a folyamatnak egyszerű szervezetszociológiai okai vannak. Nem a minőség, hanem a kompromisszumok, a középszerűség irányába mutattak a döntések. Tisztában vagyunk a magyar kulturális rendszer áldatlan helyzetével. Az intézményeknek általában rezsire, bérre még futja, de programjaikat már nem tudják finanszírozni. Ezért az NKA az önkormányzat vagy éppen az állam helyett kényszerűségből sokszor intézményfenntartó lesz, holott nem ez a feladatunk.

- A különféle előkészítő anyagokban az összefonódásokra hivatkozva a kuratóriumok számának, szerepének csökkentése szerepel. Ha kurátorok helyett szakértőknek nevezzük a döntéshozókat, attól még nem szűnnek meg az összeférhetetlenségek.

- Kompromisszumot kell találni függetlenség és szakértői hozzáértés között. Az elképzelés szerint a jövő évtől a kurátorok nem meghatározott kollégiumok tagjai lesznek, hanem a feladat és az adott döntési helyzetnél fennálló függetlenség szabja meg, hogy ki miről dönt. A kollégiumi rendszer műhelyt jelent majd.

- Kik lesznek a szakértők?

- Mindenképpen olyanok, akik jól értenek az adott művészeti ághoz, vagy az adott terület elismert szakemberei. De mivel csak feladatokra hívjuk meg őket, elkerüljük, hogy az alap működése megkövesedjen. Lesz olyan kurátor, aki nyolc szakmai döntésben vesz részt, lesz, aki húszban. Akkor tudjuk jól működtetni az új rendszert, ha a jövő évi pályázati kiírások leltárát, a pályázati naptárt ez év novemberében megjelentetjük.

- Jól-rosszul, de tizenkét éve működik az NKA, s tevékenysége a szekértáborok közötti megegyezésen alapult. A változtatások következtében nem indul-e új kultúrharc a források feletti ellenőrzés megszerzéséért?

- A kérdés teljesen jogos. Mindenki egyetért a megújítással, amíg az nem sérti saját érdekeit. Vállaltuk a radikális átalakítást, s meg kell magyaráznunk a szakmáknak, hogy a változások nemcsak az eddig automatikusan keletkező források esetleges megszűnésével, hanem új lehetőségek megszületésével is járnak. A jobbítás érdekében, ha szükséges, muszáj vállalni az ütközést is. Minden normális kompromisszumra kész vagyok, nincs helye türelmetlenségnek.