Lázár, Olimpia

Petrovics Emil: Becsaptak

2005.08.22. 00:00

Programkereső

„Egyetlenegy szakmai kérdést nem tettek fel” Petrovics Emil azért köszönt le mint főzeneigazgató a Magyar Állami Operaházban, mert úgy érzi, hogy becsapták. Mint mondta: ígértek bizonyos dolgokat, és egy hét alatt kiderült, hogy nem volt igaz. Szerinte a karriervágyak eléréséért egyeseknek, úgy tűnik, semmi sem drága.

Petrovics Emil közlése szerint lemondásához hozzájárult az intézmény főigazgatói posztjára egy hónapja kinevezett Hegyi Árpád Jutocsa által kialakított vezetési struktúra, amelyben az eddig második embernek számító főzeneigazgató gyakorlatilag a művészeti igazgató beosztottja lett volna, pontosan zenei tanácsadó. Miután közölték a zeneszerzővel az új vezetési- és műsorstruktúrát, úgy döntött, hogy nem vállalja a pozíciót. Petrovics leszögezte: nem igaz, hogy őt nem akarták volna eltávoltítani a posztjáról, bármit is nyilatkoznak erről. Azt állítja, hogy meglátogatták őt és azt mondták neki: mondjon le, kap cserébe kitüntetéseket. – Hát akkor azt gondoltam, hogy viccelnek, de aztán kiderült, hogy nem – mondta Petrovics.

A zeneszerző emlékeztetett arra, hogy Hegyi Árpád Jutocsa az asszisztense volt, és szerinte csak azért nyerte meg a pályázatot, mert továbbra is őt javasolta főzeneigazgatónak. Akit Petrovics szerett volna erre a tisztségre, az Kesellyák Gergely, aki szerinte kitűnő színházi érzékkel megáldott karmester, „ám ő nem rendelkezett olyan súllyal, hogy azzal pályázatot lehessen nyerni”. – De egyébként ennek a megítélése nem tartozik sehova sem. Az övék az átmeneti szerep, nem az enyém. Én ehhez értek, ők meg nem. Jobb lett volna, ha úgy tanulják meg a szakmát, hogy én ott vagyok, és én mondom meg másfél évig még lényegében, hogy mi az, amit csinálni kell. Egyetlenegy szót, szakmai kérdést egy hónap alatt nem tettek fel, csak azt, hogy kinek milyen poziciója lesz – közölte Petrovics.

Szerinte nem tud mit kezdeni a magyar kormány az Operaházával. Nem lett volna szabad pályázat útján valakit kinevezni a vezetői posztra – vélte. – A magyar nemzeti örökség minisztériuma nem ért ahhoz, hogy mi az, hogy Operaház. Ezt így nyugodtan elmondom, beleértve a miniszter urat, az államtitkárait, a főosztályvezetőit, és így tovább. Többször határozottan kértem, hogy ne pályázat útján keressenek embert. Előbb rendezzük a sorainkat az anyagi zavarok után. De nem. Kiírtak három hét alatt egy pályázatot, majd rájöttek, hogy még egy héttel meg kell hosszabbítani, mert elfelejtették beírni az anyagi kondiciókat. Hát ilyen komolytalan dolgokat hogy lehet egy olyan intézménnyel folytatni, amelyiknek a fenntartása sokmilliárd forintba kerül. A hozzá nem értésnek és a szűkkeblűségnek az lett az eredménye, hogy öt évig hozzá nem értő kezekbe került a Sugár úti palota és a szerény, de nagyszerű élményeket nyújtó, varázslatos akusztikával rendelkező Erkel Színház – mondta Petrovics. – Elegem van! Utoljára idézem a magam parafrazeálta Malraux-idézetet: „Ha egy ország ad magára, akkor eltartja Operaházát" – olvasható Petrovics írása a Népszabadságban.