Szilárda

A zongorista, aki lábujjhegyre állította az egész zenekart

2006.01.03. 00:00

Programkereső

Ötéves korában kezdett zongorázni Még csak huszonhat éves, de zongoraművészként már beutazta a fél világot, játszott Bangkokban, New Yorkban, Chicagóban, Torontóban, volt, hogy állva ünnepelte kétezres tömeg. Érdi Tamás márciusban lép magyar közönség elé.

– Ötéves korában kezdett zongorázni, nyilván a szülei tanácsára. Mikor érezte, hogy valóban a zongora az "életre szóló" hangszere? –
Tizenhat éves lehettem, amikor a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral játszottam egy koncertet, majd hallgattam a rádióban az Új Zenei Újság című műsort, amelyben Kroó tanár úr erről a koncertről beszélt. Azt mondta, az én játékom tette rá a legmélyebb benyomást. Ez volt életem első komoly kritikája, nagyon boldog voltam, szárnyakat adott nekem. Az utolsó kritikájában azt kérte a tanár úr, hogy Mozart zongoraversenyének utolsó tételében legyen még több játékosság. Azóta is, ha játszom, mindig arra gondolok, vajon mit szól ehhez – odaát.

– Volt már olyan hangversenye, amellyel a tanár úr is elégedett lenne?

– Azt hiszem, igen. Egyszer a bécsiekkel koncerteztünk Floridában, és azt írta egy kritikus, hogy olyan gyorsan játszottam, hogy lábujjhegyre állítottam a zenekart. Akkor éreztem úgy, hogy teljesítettem a kérését.

– Ennyire fontos a visszajelzés?

– Nagyon. A közönség is hihetetlenül ösztönöz. Azt szeretem, amikor csend van a teremben, ilyenkor érzem, hogy megszületett a csoda. A koncertek után olyan leveleket, e-maileket kapok, amelyektől értelmet nyer a napi öt-hat óra gyakorlás. Megkeresnek olyanok is, akiket addig nem igazán érdekelt a komolyzene, és azt írják, megszerettettem velük.

– A híradásokból mindenki csak a sikereit ismerheti. Gondolom, kijutott a kudarcokból, küzdelmekből is.

– Szerencsére gördülékenyen alakult a pályám. Persze meg kellett küzdenem bizonyos nehézségekkel. Az első kudarc az volt, hogy nem vettek fel a Zeneakadémiára. Azt mondták, túlkoros vagyok. Elkeseredtem, aztán egy kedves barátunk, Joó Imola javaslatára felvételiztem a bécsi Zeneakadémiára. Az ott töltött évek alatt megerősödött az önbizalmam, nagyon sok biztatást kaptam. Azt mondták, tudok valamit, amit más nem, de meg kell tanulnom zongorázni. Aztán Rico Saccani karmester elküldte a lemezemet Torontóba, a Royal Conservatory of Music direktorának; én pedig kaptam egy levelet, hogy a világhírű zongoraművész, Leon Fleisher meghallgatná a játékomat. Odautaztunk, zongoráztam, ő pedig felvett az osztályába. Csodálatos négy év volt.

– A tanulóévek után sem okozott gondot, hogy megálljon a saját lábán, holott sok fiatal muzsikus arra panaszkodik, nehéz előrejutni.

– Azóta is nagyon sok meghívást kapok, a legtöbb helyre visszahívnak. Persze az is igaz, hogy nem érzem magam egyedül. Rengeteg segítséget kapok a tanáraimtól, Becht Erikától és Kollár Zsuzsától, valamint Vásáry Tamástól.

– Mikor hallhatjuk legközelebb?

– A Budapesti Tavaszi Fesztiválon lépek fel márciusban. Bartók- és Mozart-műveket játszunk egy japán származású volt évfolyamtársammal. Januártól nem koncertezek, ez az idő a készülés jegyében telik.

– Addig pedig jön a megérdemelt pihenés?

– Szükségem van a feltöltődésre. De lazítani csak akkor lehet, ha jut rá időm. Nyaranta két-három hetet pihenek. Ha feladataim vannak, akkor ennyit sem engedhetek meg magamnak. Már azt észreveszem, ha egy napig nem gyakorolok. Ha két napig, azt a tanáraim, ha három napig, azt már a közönség is megérzi. Ilyen nem történhet meg.

Pályakép

Érdi Tamás 1979-ben született Budapesten. Koraszülöttként, egy hibás inkubátorkezelés következtében elveszíti a látását. Ötéves korában kezd zongorázni. Nyolcéves, amikor először fellép a Pesti Vigadóban. 1993-ban Moszkvában a Louis Braille Nemzetközi Zongoraverseny második helyezettje, 1995-ben – mint a korcsoport legfiatalabb versenyzője – első helyezést ér el. Tizenöt éves, amikor a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Vásáry Tamás vezényletével eljátssza Mozart A-dúr zongoraversenyét. Művészdiplomát a torontói Royal Conservatory ösztöndíjasaként szerez Leon Fleisher osztályában. Rendszeresen koncertezik a világ különböző városaiban, a legtöbbet mégis Vásáry Tamással zongorázik. A koncertsorozatukból született Mozart-lemezeket, valamint Schubert- és Chopin-felvételét Kanadában is sikerrel adták ki.