Etelka, Aletta

Bartók-év a Hagyományok Házában

2006.03.17. 00:00

Programkereső

Bartók-emlékesttel, a Magyar Állami Népi Együttes Bartók-trilógiájával, kiállítással és a Bartók-évaddal kapcsolatos kiadványokkal ünnepli a Hagyományok Háza a 2006-os Bartók-évet.
bc6ed029-c9db-4a18-a412-4209a64dad48

Bartók-emlékest
Március 25. 19 óra, Hagyományok Háza színházterme

Március 25-én, Bartók Béla születésének 125. évfordulóján a Hagyományok Háza ünnepi műsort rendez. A programban népzenei ihletésű kompozíciók, illetve a Bartók–művek népzenei forrásai szerepelnek.

Közreműködnek:
Fonó Zenekar, Balogh Kálmán (cimbalom), Szabadi Vilmos (hegedű), Homor Zsuzsanna (zongora)
Túlparton…. részletek a Fonó Zenekar legújabb lemezéről
Herczku Ágines (ének) és Djerdj Tímea (zongora)
Tíz magyar népdal – részlet; Nyolc magyar népdal – részlet; Húsz magyar népdal – részlet
Tomkins Énekegyüttes
Bartók Béla: Egyneműkarok; Négy szlovák népdal
Vez.: Dobra János

MÁNE: Bartók-trilógia

A Magyar Állami Népi Együttes egy Bartók-trilógiát tervez színpadra állítani, melyben élményszerű, látványos színházi eszközökkel vázolná fel azt a kulturális panorámát, amely Bartók Béla zeneszerzői munkásságának tudatosan fölvállalt háttere, gondolkodásának, emberi hitvallásának szilárd alapja volt.

Az első (2006-ban megvalósítandó) rész címe: Kincses Felvidék. (A második erdélyi, a harmadik pedig dunántúli és alföldi anyagokat sorakoztat majd fel). A műhelymunkában és a műsor elkészítésében a szlovák táncházakat elindító fiatal zenészek és táncosok is részt vesznek. A kiindulást azon tájegységek anyagából merítjük, ahol Bartók konkrétan gyűjtött (Csallóköz, Zoborvidék, Felső-Garammente, stb.), de az igazi szándék nem egy leltár bemutatása, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése. Az ő elképzelése az itt élő népek kulturális összetartozásáról (értsd: különválaszthatatlanságáról) olyan előremutató eszme volt, hogy nem hogy a saját korában, hanem (a folklór-szakma körén kívül) még ma sem talált követőkre.

Bartók-kiállítás

A Lajtha László Folklórdokumentációs Központ 2006 őszén A népzenekutató Bartók Béla címmel kiállítást kíván megvalósítani a Hagyományok Házában. A Lajtha László Folklórdokumentációs Központ a tudományos intézetekkel együttműködve, a korszerű digitális technika és az Internet igénybevételével kívánja hozzáférhetővé tenni mindenki számára a kezdetektől napjainkig Magyarországon felhalmozott, bármely etnikumhoz tartozó folklórgyűjteményeket. A népzenekutató Bartók Béla című kiállítást a 2006. évi Népismei Tudománytár egyik rendezvényesként szeretnék megvalósítani a Hagyományok Házában, amely Bartók Béla népzenekutatói tevékenységét tekinti át archív fotók, térképek, kották bemutatásával. A kiállítás reprezentálni kívánja Bartók Béla rendkívül sokoldalú és szerteágazó, a Kárpát-medencében – magyar, román, szlovák, szerb, cigány nyelvterületeken – és azon kívül – arab, török nyelvterületeken – végzett népzenekutatói gyűjtőmunkáját.

A Bartók-évaddal kapcsolatos kiadványok

A Hagyományok Háza kiadványtervében is megjelennek a Bartók-év vonatkozásai. Olyan adatgyűjtemények megjelenését szeretnék szorgalmazni, amelyek segítenek jobban megközelíteni a bartóki életművet mind zeneszerzői, mind népzenekutatói tekintetben.

„Illetlen dalok” (munkacím)
A Hagyományok Háza tervezi egy Bartók által összeállított népdalgyűjtemény kiadását, amely az egészséges népi erotika és humor megnyilvánulásait mutatja be.

Bartók Béla családi levelezése CD-ROM-on
Bartók Béla Családi levelezése 1981-ben jelent meg ifj. Bartók Béla szerkesztésében. Az elmúlt idő alatt végzett kutatómunka és rendezések során sok új dokumentum került elő, amelyek különösképpen indokolják a teljes anyag bővített újrakiadását.

Bartók népdalfeldolgozások énekhangra zongorakísérettel
A bartóki legendás „három út” közül a Hagyományok Háza az elsőt szeretné bejárni a szerző vezetésével. A „klasszikus”, zongorával kísért vokális népdalfeldolgozásokból állítanának össze és rögzítenének egy műsort, kezdve a 10 magyar népdallal (1906), folytatva az új utakon induló 8 magyar népdallal, eljutva végül a bartóki nyelvet teljes szépségében felmutató 20 magyar népdalig (1929). Előadók: Herczku Ágnes (ének), Djerdj Tímea (zongora).