Lázár, Olimpia

Maraton Mozartra

2006.04.29. 00:00

Programkereső

Az idén Mozart nélkül Ausztriában semmi nem megy. Így aztán nem csoda, hogy Ausztria büszkesége, a 250 éve született zeneszerző-zseni a 23. bécsi maratoni futóversenyen is jelen van. Ha nem is a 42 kilométeres táv teljes hosszán, de a fontosabb pontokon esetenként pár kilométeren át szól a zene. Meglepetésről szó sincs: jó előre pontosan tudható, mely szakaszon milyen Mozart-művek csendülnek fel, miközben a gondos szervezők nem hagyták figyelmen kívül a más műfajok kedvelőinek igényeit sem: vannak részek, ahol popzene szól - a Bécs rádió műsora -, ismét máshol pedig a futók és a bámészkodók élvezhetik a versennyel egyidejű koncertmaraton élő közvetítését.

Ez utóbbi még egyféleképpen kapcsolódik a versenyhez: az előző napon a benevezettek jegyet kapnak a főpróbára. A verseny napján, miközben a hosszú távra vállalkozó mintegy húszezer (amatőr és profi) futó a kijelölt útvonalon gyötri magát a cél felé, a Musikverein patinás nagytermében a Bécsi Filharmonikusok és a zongoraművész sztár Rudolph Buchbinder bizonyítja: Mozart-művekből is telik 42 kilométernek megfelelő távra. Hogy aztán a népes mezőnyből hányan tartanak igényt a főpróbajegyre, s teljesítményükre miként hat a szakaszonkénti zenehallgatás - serkenti, vagy éppen idegesíti őket, esetleg meg se hallják -, azt majd a nagy verseny után lehet csak eldönteni.

Ez a zenés hókuszpókusz az idei Wienna City Marathon sajátossága, vannak azonban kialakult hagyományok. Például a császármorzsa-parti a verseny előtti szombat délután a Városháza nagytermében. Az idén azért innen se maradhat ki Mozart: a szokásos menüt, a kül- és belföldi futók kedvelt császármorzsáját külön erre az alkalomra kreált fogással egészítik ki. A Mozart nevét viselő májgombóc a hozzá járó savanyú káposztával állítólag a zeneszerző kedvence volt... A benevezett futók - az idén vagy 21 ezren - potom öteurós jegyárért mindezekben a földi élvezetekben részesülhetnek: ráadásul itt kapják meg startszámukat is.

Mindez jó móka, de hát császármorzsához könnyebben is hozzá lehet jutni, Mozart zenéje se éppen hiánycikk: marad az örök kérdés, mi hajtja ezt az évente 20 ezres tömeget, mi az oka annak, hogy végigkínlódják a több mint 42 kilométeres távot. A győztes mindig profi futó, a sűrű sorokban viszont ott hajtják magukat ismert személyiségek is, politikusok, művészek. A jó reklám persze megér egy futást - felkészülésüket is szívesen követi a média: kedvelt magamutogatási lehetőség ez az erre igényt tartó közéleti személyeknek. Mindez azonban nem elégséges indok. Pszichológusok szerint a politikusok e rendkívüli erőpróbával feltehetően önmagukat, állóképességüket vizsgáztatják, de az sem kizárt, hogy irigylésre méltó erőnlétükről, eltökéltségükről győzködik választóikat.

Egyszerűbb a válasz arra a kérdésre, ki mindenkinek telik még öröme a 20-21 ezer résztvevőn kívül e versenyben. Bécs városa az első számú nyertes: a hetven országból összesereglett mezőny és a 200 ezernyi közönség nagyjából 15 millió eurós forgalmat és 40 ezer szállodai éjszakát jelent. A hetven országból érkező futók nem takarékoskodnak: átlag 1100 eurót áldoznak a kellemes hétvégére. De jól jár a televízió is, amelynek közvetítésére kb. 300 ezren kíváncsiak, s ez szép reklámbevételt is hoz. Az idegenforgalom nem csak azzal nyer, hogy a résztvevők és kísérőik legalább három napot itt töltenek: a közvetítések jóvoltából Bécsnek híre megy, sokaknak kedvük támad ide látogatni, hiszen a verseny felér egy városvezetéssel. Bécs legszebb pontjain halad át a mezőny: a Ring palotái mellett, a Secession épülete, a Schönbrunn előtt.

Jól jár a sportcikk-kereskedelem is. Már régen nem igaz, amit a közhit tart, hogy tudniillik nincs ennél olcsóbb sportág. Aki ad magára, az megfelelő szerelést vásárol, nem csak cipőt, hanem trikót, nadrágot, mezt is. Bár az osztrákok körében a futás egyébként is igen népszerű, a kedv a Vienna City Marathon májusi időpontja előtt és után hág tetőpontjára. Nincs jobb reklám, mint egy ilyen verseny. Ilyenkor élénkül a forgalom a sportboltokban - tanúsíthatja ezt a magyar származású Tony Nagy, akinek Tony's Laufshop elnevezésű boltja alig győzi a keresletet. Az 1956 óta Bécsben élő, eredeti foglalkozását tekintve elektromérnök üzlettulajdonos minőségi felszerelést kínál, de nem csak úgy általában, hanem egyéni igényekhez igazítva. Furfangos módszerrel állapítja meg a vevő futótechnikáját, lábának egyedi sajátosságait. Videofelvétel is készül, hogy pontosan behatárolhassa a dőlésszöget és egyéb fontos mutatókat, amelyek alapján azután a legmegfelelőbb lábbelit kiválasztja. A márkás cipők - Adidast nem tart, Nike-nál kezdődik a választék - nem éppen olcsók. Tony Nagy csak ilyeneket árul, ezekből is a legkülönlegesebbeket, szóval a kedves kuncsaft hiába figyeli ki a mérések eredményeit és távozik "majd visszatérek" felkiáltással, aligha találja meg máshol - olcsóbban - a neki ajánlott terméket.

Nem csoda, hogy Tony Nagy mindenkit ismer az ausztriai sportvilágból, aki számít. Vevőkörébe tartoznak az egészséges életmód ismert hívei, köztük Schüssel kancellár is. Ő maga sokáig ugyancsak futott - versenyszerűen - később részt vett a nagy versenyek, köztük a maraton szervezésében. Mostanában pedig ez boltja legerősebb időszaka. Az már a bécsiek ügyességét dicséri, hogy évről évre több rendezvényt szerveznek rá a maratonra: sportszervásár és egészséges életmód szimpózium egyaránt van ezen a hétvégén.

A huszonhárom év alatt ez a bécsi távfutó verseny sokat finomodott. Manapság nem csak az illem kedvéért nem beszélnek arról, hogy ebbe a 42,195 kilométerbe az első, a maratoni futás megteremtője bele is halt. Minek is erre emlékezni, amikor ez a verseny manapság, itt, a nagyvárosban nem élet-halál kérdése. Nem is várják el minden részvételre vágyótól a teljes táv felvállalását: indulhatnak például négyen egy csapatban. (az idén ez olyan népszerű, hogy már hetekkel korábban 1600 négyes csapat nevezett, s ezzel le is kellett zárni ezt a lehetőséget). A négy versenyző a pontosan megjelölt ponton, a távot igazságosan elosztva váltja egymást. Létezik félmaraton (21,1 km), van junior táv - 4,2 kilométer -, a gyerekek számára pedig egy kilométeres a táv. Annyi azonban bizonyos, hogy mindannyian együtt indulnak, amikor tehát reggel kilenckor a mezőny az ENSZ palota elől elindul a Reichsbrücke-n át, nem könnyű lábnyi helyet találni. A 42 kilométeres szakasz mentén megtelnek a kávéházak, vendéglők teraszai. Ötszáz főnek jelent külön munkát a kiszolgálás - százötvennek a szeméthalmaz eltakarítása (tavaly 40 tonna hulladék maradt az utcán).

Szigorú az orvosi felügyelet: 200 főnyi egészségügyi áll készenlétben, köztük sok ortopédsebész és fizikoterápiás szakorvos. Nyolc kijelölt helyen kapnak erősítést a futók: 50 ezer banánból, 20 ezer narancsból, 30 ezer liter ásványvízből és 16 ezer liter elektrolit vízből áll a készlet.

Nem utolsósorban leírhatatlan a környezetvédők boldogsága: ez az igazi autómentes nap, olyan, amilyent hatóságilag el se lehet rendelni. Hogy az autósok mit mondanak ezen a vasárnapon, azt viszont nem lenne illendő idézni.