Luca, Ottilia

Requiem – Mozart és mestere egy estén

2006.11.25. 00:00

Programkereső

Két kerek évforduló egybeesésén túl számos szál köti össze az estén előadásra kerülő két gyászmisét. Mozart Requiemjének ráadásul egy olyan változatát hallhatja a nagyérdemű, amely Magyarországon még sosem hangzott el.

A zenei világ 2006-ban Wolfgang Amadeus Mozart 250. születésnapjáról, másrészt Michael Haydn halálának 200. évfordulójáról emlékezik meg. A két szerzőt érdekes életrajzi és zenei szálak kötik egymáshoz. Ennek ismeretében a művek egymás mellé helyezése, egy estén való előadása különleges lehetőséget kínál az előadók és a hallgatók számára. Ami az életrajzi tényeket illeti: közismert, hogy Joseph Haydn testvére, Michael közel negyven évet töltött Salzburgban, a hercegérsekségi udvar szolgálatában. Itt ismerkedett össze az akkor még gyermek Mozarttal, akivel 1767-ben közösen egy-egy felvonást komponáltak egy oratóriumhoz. Később az udvari zenekarban kollégák is lettek, s Mozart bécsi távozásakor épp Michael Haydn vette át az udvari orgonista tisztséget.

Kevés olyan zenemű van, amit annyian és annyira ismernének, mint Mozart halotti miséje. Olyan kompozíció sem túl sok akad, amelyet annyi legenda övezne, mint éppen ezt a Requiemet. Sokáig a megrendelő kiléte is találgatások tárgya volt, később viszont a némileg bolond gróf sajátjaként tüntette föl a művet, amit egyébként nem is Mozart fejezett be. A haldokló zeneszerző ugyanis mindössze néhány tétel megírásig jutott, a többi a tanítványaira maradt.

Constanze, az özvegy először Joseph Eybler segítségét kérte, majd miután ő nem vállalta, maga is - miként a legenda szerint Mozart, a halálos ágyán - Süssmayrt kérte fel a halotti mise befejezésére és előadhatóvá tételére. Az utókor sokáig minden előítélet nélkül fogadta el és zárta szívébe a gyönyörű dallamokat, amelyeket – valószínűleg – Franz Xaver Süssmayr vetett papírra. Ám a zenetudósok igazságérzete a másik Mozart-növendék, Joseph Eybler „ötleteivel” is meg akarja ismertetni a közönséget.

Erre nyílik lehetőség – először Magyarországon – a kutató Richard Maunder, valamint a barokk-klasszicista muzsika és zenélési gyakorlat kiváló hazai ismerője, a Vashegyi György vezette Orfeo Kamarazenekar és Purcell Kórus jóvoltából. Az angol zenetudós Maunder kihagyta a mindmáig jól ismert és persze egyesek által kritizált, Süssmayr-féle tételeket (Sanctus, Benedictus, Osanna), módosította a hangszerelést, és egyes részeket – így a Lacrimosát – alaposan átdolgozta.

fc186b74-7a38-4faf-9d9b-6693858a7531

A Művészetek Palotájában a különleges koncert első felében egy másik Requiem is megszólal, a már említett Michael Haydn gyönyörű alkotása, aki a c-moll requiemet az őt szerződtető hercegérsek halálára írta 34 évesen 1771-ben. Érdekesség, hogy Mozart közel ugyanennyi esztendős volt, amikor húsz évvel később, 1791-ben a halotti misébe belekezdett. Michael Haydn, a pályatárs műve sokak szerint példaként szolgálhatott számára.

Az est során fellépő énekesek közül Zádori Mária mindig is nagy érdeklődést tanúsított a barokk és klasszikus repertoár iránt, Németh Judit nagy Wagner-specialista, de a 17-18. századi teljes zeneirodalom közel áll hozzá. A tenor Kálmán László a Purcell Kórus állandó tagjaként és szólistájaként gyakran énekli Haydn és Mozart miséit, míg Kovács István basszista is sokoldalúságáról ismert, előszeretettel énekel oratóriumokban.

(2006. december 2. 19:30 Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenyterem – A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar hangversenye; M. Haydn: Requiem; Mozart: Requiem, K 626 – Richard Maunder rekonstrukciójának magyarországi bemutatója; km.: Zádori Mária, Németh Judit, Kálmán László, Kovács István (ének); vez.: Vashegyi György)