Etelka, Aletta

"In art dreams come true"

2007.09.21. 00:00

Programkereső

Katarzyna Kozyra világszerte ismert és az egyik leghíresebb kortárs lengyel multimédiaművész. Ő képviselte Lengyelországot 1999-ben a 48. Velencei Nemzetközi Művészeti Biennálén.
2c24b05f-0f9c-43b0-92b0-4d202c6709b7

Magyarországon, egy budapesti gyógyfürdőben rejtett kamerával forgatott Női fürdő, majd a Férfi fürdő című videómunkákkal vált híressé, amelyek szociológiai szempontból kívánták tanulmányozni, hogy megváltozik-e a nők viselkedése, s ugyanígy a férfiak viselkedése a másik nemtől mentes környezetben.

Néray Katalin, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója már 1997-ben felfigyelt Katarzyna Kozyra munkásságára, amikor a Polónia Expressz lengyel kulturális fesztiválkeretében a Műcsarnokban bemutatta a Brémai muzsikusok című, mese ihlette Állatpiramisát. A művész Tavaszi áldozat című videó-projektjének 2003-ban intézményünk régi helyszíne adott teret, a Budavári Palota "A" épületében, amelyben Igor Stravinsky zeneműve és Vaclav Nizsinszkij koreográfiája alapján a fiatal és szédületes mozdulatokat végző táncosokat öregkorú mezítelen szereplőkkel helyettesítette. 2007 szeptemberében, immár másodszor mutatkozik be Katarzyna Kozyra egyéni kiállítással a LUMÚ-ban.

Katarzyna Kozyra In art dreams come true (A művészetben megvalósulnak az álmok) című vándorkiállítása 2003-ban indult, azaz több mint három éve tartó és két helyszínen, Varsóban és Berlinben videómunkákon dokumentált projektjét mutatja be, amelyben a színház-, és filmművészet, valamint az opera vizuális eszközeit felváltva használja. E multimediális munkában a lengyel művésznő a nőtípusok szélsőségesen különböző megjelenítéseit tárja a néző elé, például az operadívát, a tündérmesékben szereplő hercegnőt, a popsztárt vagy a végzet asszonyát. E szerepek megtanulásához, eljátszásához, asztereotípiákká való átváltozáshoz a művész két tanárt választ magának. Az elsővel, egy transzvesztita DJ énekessel, művésznevén Gloria Viagrával Berlinben találkozik, aki az éjjeli klubok világába, hangulatába vezeti be, megtanítja az ahhoz illő sminkre, frizurára, viselkedésre, mozgásra, elkíséri shoppingolni és segít a ruhák kiválasztásában is. Így alakul ki a művész és a rendszeresen nővé változó férfi között egy valódi barátnői kapcsolat. Gloria legfontosabb célja és feladata, hogy segítsen a művészben rejlő "nő" kibontakoztatásában, kivirágoztatásában, valamint Kozyra saját nőiességére való ráébredésében és felfedezésében. A transzvesztita paradox módon nőiességi tanácsadóként áll Kozyra mellett, így a művész Gloria Viagra képmásaként, mint ikertestvére is megjelenik videómunkáiban.

A másodikkal, a Maestro álnevű énektanárral Varsóban találkozik. Tőle az operaéneklés légzéstechnikáját és a helyes testtartást sajátítja el, valamint az opera műfajára jellemző, a szublimált érzelmek túlzott, szinte erőltetett és irreális előadási módszerét tanulja meg. Kozyra már több mint egy éve tanul klasszikus éneket, hogy fejlessze az érzelmek kifejezésének képességét két, a Maestro által kiválasztott áriában: Chérubin szerepét Mozart Figaro házassága és Marguerite szerepét Gounod Faust című operájában. A Katarzyna és a Maestro közötti kapcsolat alakulását is bemutatják a rövidfilmek, kiemelve a kölcsönös elragadtatásnak indult, de hamar viszálykodásba, sőt ellenségeskedésbe torkolló viszonyt, mintha egy hóhért és áldozatát látnánk. Fellépéseiben is, akár a változó minőségű énekteljesítményében, akár a bizonytalan varrású kosztümökben, érződik egy tudatos tökéletlenség, pontatlanság, amelyet paródiaként lehet értelmezni, ugyanakkor arról is tanúskodik, hogy bármennyire is erőlködik a művész, nem tud azonosulni teljes mértékben a felvett szereppel.

Bár elsőre ellentét feszül az éjjeli pillangó és az operaénekesnő világa között, mégis mindkettő mesterkélt környezetben zajlik, mindkettőben a nőiesség a központi téma, ezen túl az átalakulás folyamatát, az álruhába öltözést és a felszínességet is bemutatja. E két szerep elsajátítására való törekvés párhuzamosan hangsúlyozza a szélsőségesen drámai, színpadias és látványos viselkedés-sztereotípiákat. A két világ szinte egybeolvad, és középpontjukban a művésznővel, egy torzult tündérmesét alkotnak irreális álmokról, vágyakról. Az előírt, nemhez kapcsolódó szerepek megkérdőjelezésével, valamint a férfiasság és nőiség közötti megkülönböztetések elhomályosításával Katarzyna Kozyra e projektben a nem változtatás kérdésére kíván választ adni.

A művésznő minden egyes átváltozása művészeti eseménynek számít, ezért nyilvánosságra kerül happening és performansz formájában, amelyben sokszor a nézők is részt vehetnek. A rövidfilm vagy videómunka formájában rögzített akciókban mesterei, Gloria Viagra és Maestro is aktívan részt vesznek.

E kiállítás előzőleg Varsóban és Wroclawban (Lengyelország), Brnóban (Cseh Köztársaság), majd Trnavában (Szlovákia) került bemutatásra.

A Ludwig Múzeum a wroclawi BWA Galéria közreműködésével a művésznő mintegy 30 videómunkáját mutatja be különféle technikák segítségével: tévén, számítógépen, projektorral kivetítve, valamint az öt, speciálisan erre a projektre tervezett ruhát, amelyet fellépésein viselt.

Ehhez a munkához kapcsolódó izgalmas kérdés a fogadtatás és a nézőre gyakorolt művészi hatás: vajon a látogató feminista provokációként fogja e értelmezni Kozyra bemutatott anyagát; vagy tudja-e érzékelni és átélni a művésznő saját megpróbáltatásainak intenzitását, és a néző magára ismer-e; vagy együtt tud-e érezni erőfeszítéseinek tökéletlen megnyilvánulásaival?