Orbán

A hét portréja: Rózsa Miklós

2008.04.14. 00:00

Programkereső

1940-ben telepedett le Hollywoodban, és hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus világszerte. Teljesítményét háromszor jutalmazták Oscar-díjjal a Bűvölet, a Kettős élet és a Ben Hur című film zenéjéért.
8d622b15-dbaf-490a-a892-e362bfc1a404

Rózsa Miklós Budapesten született 1907. április 18-án. Vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott.

1936-ban itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára. 1940-ben telepedett le Hollywoodban. A filmzenéken kívül gazdag szimfonikus, kamarazenei és szólórepertoárt hagyott hátra, Leonard Bernstein többek között az ő szimfóniájával debütált, de versenyműveit is olyan nagy muzsikusok játszották, mint Piatigorsky vagy Heifetz.

Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől (Bűvölet) a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át (Quo vadis?, Ben Hur, Cid) a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig (Fedora). Sokszínűsége talán Fritz Lang Moonfleet-jében szólalt meg a legtökéletesebben. Kuriózum mind a film, mind a zene történetében, hogy Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, s erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét. Rózsa Amerikában hunyt el 1995. július 27-én.