Alfréd

AlternaDíva

2008.04.14. 00:00

Programkereső

"Egy ember, aki meggyőzte a színház tagjait arról, hogy a meglévő erőkkel sokkal magasabbra nőhet Operánk művészete, ha végképp sikerül belőle kiirtani a tíz év óta befészkelődött nyárspolgáriságot, becsvágy nélküli szellemet. Eddig lélektelenül, gépiesen ment minden." – írja ezt Gustav Mahler budapesti bemutatkozása után egy korabeli kritikus.

Sajnos ezek a szavak bő száz év múltán is aktuálisak, és le kell vonnunk azt a szomorú tanulságot, hogy az operaelőadás nem vált a hétköznapi emberek számára minden estés programmá.

Azonban megközelíthetjük a problémát fordított távcsövön keresztül is. Vajon a külföldi operarajongók nem figyeltek-e fel jobban hazánk zenei életére a számos, külföldön debütált és rendszeresen fellépő magyar énekesek hallatán? Bizonyára Marton Éva és Rost Andrea sokkal többet tettek hazánk kulturális ismertségéért, mint azt gondolnánk. Ki tudja, akár ötven év múlva nem fogja-e ez a két név úgy fémjelezni hazánkat, mint bármely más hungaricum?

Miklósa Erika, aki úgy robbant be az „sztárénekesek” közé, mint egy üstökös, ifjú kora ellenére már külföldön is elismert énekesnő, állandó vendége a világ nagy operaszínpadainak Milánóban, Londonban, Párizsban, Berlinben, Madridban és New Yorkban. Szinte meseszerű zenei pályájának kezdete, a hirtelen ismertség és szerződések, mindez zeneakadémiai végzettség és egyéb szakmai hátszél nélkül. Hivatásos sportolónak készült, hétpróbázott, amikor egy sérülés következtében kénytelen volt feladni mindezt. Egy esküvői fellépésen figyelt fel rá énektanárnője, ekkor lépett a zenészpálya rögös útjára. Ő maga is elismeri, hogy egyetlen áriával vált világhírűvé, az Éj királynőjének híres bosszúáriájával, és a meghallgatás után másnap rögtön szerződéskötésre várta őt a Magyar Állami Operaház, így ő lett minden idők legfiatalabb magánénekese. Ám a nagy áttörést mégsem ez, hanem a Hamari Júliával való találkozás hozta meg, aki fiatal énekeseket keresett az 1992-es brüsszeli nagykoncertjére, a Mester és a jövő címmel.

Miklósa Erika semmilyen értelemben nem mondható átlagos énekesnőnek: életfelfogása, pályájának alakulása is meglehetősen eltér pályatársaitól. Kevés énekesnő vállalja fel, hogy Mozart mellett Robbie Williams is nagy kedvence, és hogy operaénekesnő létére áriákon kívül könnyűzenei dalokat is lemezre énekel – már fiatalon. Nem is olyan régen a legsikeresebb 35 év alattiak listáját vezette (Kurkó János erdélyi vállalkozót és Pados Gyula operatőrt maga mögé utasítva), az Éj királynője civilben jó kocsival jár, tornaklubot vezet, több nyelven beszél, rendszeres résztvevője a Mercedes-Benz oldtimer autók Csillagtúrájának, érdekli a színészet és rengeteget olvas. Nyíltan beszél kudarcairól, az őt ért negatív kritikákról, felvállalja, hogy a mai világban ő többek között egy termék, amit be kell csomagolni és eladni, és beletörődik abba is, hogy – sokak felháborodására – óriásplakáton kellett reklámozni ma már nagysikerű lemezét, az AlternaDívát (2003). Még azt is ki meri mondani, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, és emelt fővel veszi tudomásul, hogy itthon jóval kevesebb fellépése akad.

56a930ba-fe63-4100-a515-b3b618471db7

Sokan úgy gondolják, hogy a nagy énekes egyéniségek korszaka véget ért; legutóbb egy Varázsfuvola-felvétel kapcsán olvastam ezt, amelyen éppen Miklósa alakította az Éj királynőjét. Szép és friss hang, ugyanakkor nem tud mit kezdeni a karakter negatív voltával – írja kritikusa, és valljuk be őszintén, van ebben valami. A már említett AlternaDíva lemezével kapcsolatban is hasonló érzésem van; igényes csomagolás, rengeteg kép az igen dekoratív énekesnőről, és nagyjából itt ki is merült az "ismertetőfüzet" információértéke. Ugyanakkor el kell ismernem: az ő nevéhez fűződik az első áriákat tartalmazó DVD megjelenése hazánkban, továbbá A varázsfuvolából készült 90 perces mozifilmmel (amelyben szintén ő alakítja az Éj királynőjét) sikerült az operát mint műfajt is popularizálni, ami nem kis teljesítmény.

A kevés hazai fellépések egyik jelentős állomása a Miklósa Erika és vendégei címmel meghirdetett koncertsorozat (2007-ben Joseph Calleját és Roberto Scandiuzzit látta vendégül). A hangverseny műsora még nem került nyilvánosságra; csak annyit tudunk, hogy a vendégek idén Fabio Sartori és Ruggero Raimondi lesznek. Kettejük közül kétségtelenül Raimondi neve (és hangja) cseng jobban, aki páratlan színészi játékával is kiemelkedik pályatársai közül. Sármos megjelenése sokszor kívánkozott filmvászonra; legutóbbi szenzációs alakítása Scarpia volt a Toscában (Angela Gheorghiuval és Roberto Alagnával a főszerepben), amelyben színészi alakítása messze felülmúlta a házaspárét.

Ugyanakkor kétségem sincs afelől, hogy ez az este sokak számára fogja meghozni a késztetést, hogy ellátogassanak egy operaelőadásra, hogy teljes formájában megnézzék a Miklósa által több százszor énekelt Éj királynőjének történetét, A varázsfuvolát, és remélhetőleg ez a réteg képes lesz majd létrehozni egy új közönségtípust, amely elmondhatja, hogy az Operában nem is olyan lélektelenül és gépiesen megy minden.

(2008. április 29. kedd 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Miklósa Erika és vendégei; km.: Fabio Sartori (tenor), Ruggiero Raimondi (bariton), MÁV Szimfonikus Zenekar; vez.: Medveczky Ádám)