Konstantin

A fantázia hónapjai

2008.04.24. 00:00

Programkereső

Gulácsy furcsa sapkás Na’Conxypan-figuráit és A varázsló kertjét mutatom a gyereknek a KOGART-ban. (A Fidelio Súgó 2008. májusi számának Prelűdje)
e03e226b-d484-471a-ae59-8173ad2c2fa8

Azt szeretném, ha lerajzolná a saját világát, az ő Na’Conxypanját, amelyen lehetőleg nem halhatatlan szuperhősök flangálnak a flaszteren, nem nitrózó, törhetetlen szuperautók tépnek, hanem ne adj’ isten békés, de annál különösebb figurák, akiknek nemcsak tízezres támadó erejük, de lelkük is van. Persze az ihletet adó Na’Conxypant Gulácsy akkor találta ki, amikor még nem tudták, mi a szappanopera, és az újságcímlapokra sem ezerszavas szókinccsel lehetett felkerülni, de én akkor is harcolok a fantáziáért. Istenem mindenkinek van nünükéje.

Micsoda évek voltak! Elindult a Nyugat, Bartók megírta az első hegedűversenyt, bemutatták a Ben Hurt, Bleriot átrepülte a La Manche-csatornát. És ha egy festő, esetünkben Gulácsy kitalált egy világot, amelyben tökkelütött marha házmesterektől kitűnő szúnyogpástétomot készítő csizmadiákig furcsa szerzetek hemzsegtek, az másokat is megihletett. Weöres Sándornak "árvácska-cipőjű királynő" Kormos Istvánnak "Zeppelinforma marcipán" jutott róla az eszébe, mert az ember a mesében bizarr dolgokat egyen. S mindeközben a láthatáron

"egy isten töpreng valahol
pitypang eső vagy hó legyen..."

A gyerek rajzol, az ő Na’Conxypanjában ugyan lángokon repülnek át az űrhajók. (Értem, hiszen amikor ezt írom, felgyújtott jegyiroda mellett visz az útja az iskolába.) De én akkor is a varázslatokat akarom látni.
És most van belőlük elég. A Műcsarnokban igazi kortárs izgalom, a szinte megmagyarázhatatlan kelet-német csoda, a Lipcsei iskola, az Ernstben a Derkovits-ösztöndíjasok (ne feledjük, rajtuk van a csillag, hiszen Csernus, Bukta, El Kazovszkij is derkovitsos volt valaha) a LUMÚ-ban Nádler, a debreceni MODEM-ben Aba-Novák vár. A Nemzeti Galériában Moholy-Nagy, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum Mátyás pecsenyeillatú lakomáinak világába varázsol.

Csak egy kis fantázia kell és lehet örülni!

Lugosi Viktória
író