Etelka, Aletta

Hogyan került Joseph Haydn Eszterházára?

2008.06.11. 00:00

Programkereső

Nem ment túl jól sora Joseph Haydnnak, mielőtt a magyarországi Eszterházára került. De itteni ténykedése meghozta számára a világhírt.
388be764-2a26-45cf-8124-c10161174f73

Ráadásul pont a Magyar Versailles-ként is emlegetett palota fénykorában komponált I. Miklós herceg "Kapellmeistereként". Erre is emlékezik minden nyáron az a hangversenysorozat, melyet most először Kastélykoncertek Eszterháza összefogó névvel rendeznek meg július 4-étől.

Második gyerekként, egy szegény kerékgyártó családjába született Joseph Haydn 1732-ben, az osztrák Rohrau falucskában. Édesapja – bár igazi iparosember volt – értett a zenéhez, s érzéke is volt hozzá, szívesen énekelt, s kísérte magát hárfán. Gyerekei is vele daloltak, így aztán a kis Joseph zenei tehetsége hamar kiderült. A szülők ezért minden pénzüket összeszedték, hogy taníttathassák fiúkat, aki végül a bécsi Stephansdom kórusába került, s a templomhoz tartozó kollégiumban tanult.

Ő volt az énekkar legtehetségesebbje, egy schönbrunni előadás alkalmával Mária Terézia még pénzjutalomban is részesítette. De sajnos a mutálás megtette a hatását, s Haydn az utcára került. Kottamásolásból, orgonálásból, tanításból tartotta fenn magát. Végül ki tudott bérelni egy padlásszobát, kölcsönből vett egy rozzant zongorát – s nekikezdett a komponálásnak. Írt operát, egyházi műveket, divertimentókat, vonósnégyeseket, majd 1759-ben Morzin gróf csehországi birtokán megszületett az első szimfónia…

Ebben az időben figyelt fel rá Esterházy Pál herceg, aki 1761-ben másodkarmesterré nevezte ki a kismartoni zenekarához. A herceg egy év múlva meghalt, utódja, fivére, Esterházy "Fényes" Miklós is aktívan zenélt - kiváló barytonjátékos volt. Haydn nem kevesebb, mint 170 darabot írt hát erre a hangszerre – nem csoda, hogy gazdája igencsak kedvelte őt. Sőt mi több, becsülte tehetségét, még azt is megengedte, hogy mások megrendelésére is komponáljon, s egy idő után már őt tekintette zenekara vezetőjének, majd ki is nevezte kapellmeisternek.

1766-ra Eszterházán, a mai Fertődön felépült hazánk ma is egyik legszebb műemléke, "Pompakedvelő" Miklós életműve, a versailles-i stílusú palota. Később színházat, muzsikaházat, s bábszínházat is emeltek. A teátrum számára Haydn operák tucatjait írta – még Mária Terézia is ide járt jó zenés darabot nézni, bár valószínűleg nem nagyon emlékezett, hogy kedvenc komponistájára egyszer, gyerekkorában már felfigyelt.

Az operákon, s a hercegi házi zenéléshez írt kompozíciókon kívül a komponista több műfajban is alkotott – művei már Bécsben is sikert arattak, sőt, komoly bevételhez is juttatták Haydn-t. Neve Európa-szerte ismertté vált, sőt még Amerikában is előadták néhány szimfóniáját. Így, amikor 1790-ben meghalt Esterházy Miklós, a bécsi klasszika első mestere nem maradt munka nélkül, ráadásul Esterházy Antal herceg Haydn járadékát – bár a zenekart feloszlatta – tovább fizette. A zeneszerző Bécsbe költözött, majd utazgatni kezdett.

Amikor II. Esterházy Miklós lett Eszterháza ura, a zeneszerző megint visszatért életének e fontos állomáshelyére, s segített újjászervezni a zenei életet a Fertő-tó partján. De már csak néhány darabot komponált egykori gazdája rokonának.

A fentiekből egyértelmű hát, miért kötődik össze annyira a mai Fertőd és Joseph Haydn személye. Ezért rendezik meg itt minden nyáron azt a koncertsorozatot, mely rá emlékezik. Idén ráadásul több szempontból is rendhagyó a 37 koncertet magában foglaló eseménysorozat. Most először Kastélykoncertek Eszterháza 2008 összefogó név alatt jelenik meg a program, s melyet a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, illetve a Hungarofest Kht. frissen alakult KLASSZ Zenei Irodája szervez – együttműködésben a Magyar Haydn Társasággal. Ráadásul az idei hangversenysorozat, egy évvel a komponista halálának bicentenáriuma előtt, nem csak egy szokásos emlékezés a mesterre, hanem nyitánya a 2009-es Haydn-évnek – nagyszerű magyar előadókkal és világhírű vendégművészekkel.