Alfréd

Pontra váltott tehetség

2008.07.29. 00:00

Programkereső

A 2008/2009-es tanévben 384-en kezdhetik meg zeneművészeti tanulmányaikat. A felvételi ponthatárok szinte valamennyi előadó-művészi képzésnél 300 pont felett voltak, de a bölcsész vagy épp mérnök szakoktól eltérően itt – meglehetősen nehéz – gyakorlati alkalmassági vizsga döntött a bekerülésről.

A legnépszerűbb intézmény a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Magyarországon hét felsőoktatási intézmény foglalkozik zeneművészeti képzéssel. Ezek közül a legjelentősebb a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ahol szeptembertől 54 szakon 168 fiatal kezdi meg tanulmányait. Az intézmény népszerűségét mutatja, hogy a zenei pályára jelentkezők (821 fő) több mint fele (476 fő) a Zeneakadémiát jelölte meg első helyen. A fővároson kívül Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Győrött és Pécsett folyik még képzés.

A felsőoktatásban bevezetett bolognai folyamat természetesen a művészeti területek átalakítását is magával hozta: a képzést minden esetben három plusz két évre osztották fel. A legnépszerűbb hároméves előadó-művészi alapszakok (BA, azaz Bachelor of Arts) idén a klasszikus ének, a fuvola, a trombita, a hegedű és a zongora voltak. A Kodolányi János Főiskola jazz szakirányai közül dob- és gitárképzésre jelentkeztek a legtöbben. Klasszikus oboaképzés csupán Szegeden és Pesten indul ősztől, s ugyanez a helyzet a klasszikus tuba szakkal is, csak itt harmadik képzési helyként szóba jöhet még Debrecen is. A legtöbb hallgatót klasszikus hegedű, zongora és ének szakirányra vették fel,utóbbi szakon például 31 hallgató kezdi meg tanulmányait az idei tanévben.

A mesterkurzusok (MA, azaz Master of Arts) engedélyeztetése – amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság végez – az utóbbi egy évben folyamatosan zajlott és továbbra is zajlik. Mivel számos képzést a felsőoktatási tájékoztató decemberi megjelenése óta fogadtak el, így a pótfelvételi lehetőségek között több intézmény is, például Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Pesten meghirdet mesterkurzusokat. Ezekre a kétéves kiegészítő képzésekre azonban csak azok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel. Nehezíti a helyzetet, hogy a pótfelvételinél csupán egy intézmény, egyetlen, költségtérítéses szakára lehet beadni a jelentkezési lapot, így érdemes alaposan mérlegelni az esélyeket.

A „fizetős” képzések árát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézete a maga egységes, félévenként 165 000 Ft tandíjával a legolcsóbb, de még a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem 260 000 Ft-os költségtérítése is az alacsonyabb kategóriába tartozik. Pécsett 350 000 Ft-ot, míg a Kodolányi János Főiskolán 375 000 Ft-ot kell fizetni félévenként. A határ pedig a csillagos ég, hisz a Zeneakadémián bizonyos képzésekért (például a klasszikus orgona, az ének vagy a muzikológia-zeneszerzés szakirányon) akár több mint egymillió forintot is kifizethet a hallgató szemeszterenként.

Persze az, hogy valaki vállalni tudja a költségtérítéses képzés anyagi terheit még önmagában nem jelent felvételt. Valamennyi jelentkezőnek gyakorlati alkalmassági vizsgán kell bizonyítania rátermettségét, tehetségét, s az itt nyújtott teljesítménye alapján állapítják meg felvételi pontszámát. A fiataloknak (szakiránytól függően) egy-egy Bach prelúdium és fúga, vagy egy bécsi szonáta nem jelenthet gondot, de sok helyen kérnek a kötelező darabok mellett szabadon választott művet is. Ha pedig sikerül bekerülni valamelyik zeneművészeti intézménybe, utána már „csak” elvégezni lesz nehéz.