Luca, Ottilia

Művészek és menedzserek közös nyelven

2009.03.07. 00:00

Programkereső

Akár a zenei, akár más művészeti pályán halad egy fiatal előadó, előrelépésének fontos elemét képezi a menedzselés. Az effajta sikeres tevékenység egyik kulcsa pedig az, hogy valaki megtalálja-e a művészek és az üzleti élet közös nyelvét.

Fotók: Onucsán Ete

A Művészek és menedzserek címet kapta egy új kezdeményezés, amely célja, hogy hidat építsen a két szféra között és sikeres együttműködéseket hozzon létre. A projekt – mely a nagyközönség számára egy programsorozat által válik elérhetővé – első eseménye február 27-én zajlott. Az első tapasztalatokról az ötletadót, Dér Csaba Dezsőt, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) marketing igazgatóját kérdeztük.

– Egy héttel az esemény után vagyunk. Milyen visszajelzések érkeztek?

– A Szépművészeti Múzeumban zajlott rendezvény az első jelek szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A hazai művészeti és gazdasági elit majd 300 képviselője volt jelen a BKF kezdeményezte eseményen, amelyet az Arts & Business kft. szervezett. A vendégek között láthatóan megindult egy párbeszéd, amelyből remélhetőleg számos gyümölcsöző kapcsolat alakul ki.

– Említene néhány konkrét nevet azok közül, akik elfogadták a meghívásukat?

– A szponzoráció területén már ismert szereplők – Vodafone Magyarország Rt., MOL Rt. – mellett az eseményen többek között a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt., a Heineken Hungaria Sörgyárak Zrt. és számos, a vezetőképzéssel, munkaerő-toborzással, karrier tanácsadással foglalkozó cég képviseltette magát vezetői szinten. A rendezvényt az Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatta. Ez azért is fontos, mert a mintegy 300 résztvevő úgy gondolta, hogy jelenlétével is erősíti a művészeti felsőoktatás szereplőiben azt a hitet, hogy a jövőben még erőteljesebben számíthatnak az üzleti szféra segítségére. Másrészről pedig a gazdasági élet képviselőiben is tudatosulhatott, hogy a művészeti egyetemek támogatásával nem csupán mecénási szerepkört tölthetnek be, hanem egy mindkét fél számára valóban megtérülő együttműködés jöhet létre.

– Milyen eszközökkel próbálták meggyőzni az üzletembereket arról, hogy érdemes a művészeti főiskolákat támogatni?

– A vendégek egy nívós, majd négyórás összművészeti élmény részesei lehettek. A Táncművészeti Főiskola hallgatói Chopin Asz-dúr balladájára improvizáltak, majd Szigeti Oktávia koreográfiáját adták elő. Az ifjú divattervezők Sárvári Katalin, Munkácsy-díjas iparművész szakmai vezetésével, a tavasz és a megújulás jegyében, 12 manöken részvételével, 30 vadonatúj ruhakölteményt mutattak be. Az estről a színészek sem hiányozhattak: Marton László és Hegedűs D. Géza végzős osztályának hallgatói Novák Eszter rendezésében Bertolt Brecht–Kurt Weill Koldusoperájának egy-egy részletével léptek színpadra. A rendezvény zenei programjaként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ifjú hangszeres művészei léptek fel: Pregun Tamás és Kiss Péter zongorán, Stefkó Mihály hegedűn játszottak. A Képzőművészeti Egyetem kortárs kiállításán a festő hallgatók legjobb munkáiból tekinthettek meg egy válogatást az érdeklődő vendégek. Egy multimédiás installáció pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola megvalósításában Gayer Zoltán ötleteként, kivitelezésében született meg. A rendezvény hangulatát remekül tükrözik az arról készített fotók, melyek a www.artsandbusiness.hu oldalon megtekinthetők.

– Nem tartanak attól, hogy a gazdasági világválság idején a cégek sokkal kevésbé bőkezűbbek a szponzoráció területén is?

– Természetesen számos nagyvállalatnak kell megnyirbálnia a költségvetését, de akiknek szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat, azoknak is fontos az imázs-építés, hiszen jelenleg a kevesebbet költő vásárlókért folyik a piacon a harc. Mi azt szeretnénk nekik megmutatni, hogy amennyiben a művészeti terület támogatására fordítják a marketingköltségük egy részét, valószínűleg sokkal hatékonyabb kommunikációt képesek folytatni.

– Mi a következő lépés?

– A rendezvény hagyományteremtő szándékú: a szervezők évről évre fel kívánják hívni a figyelmet a most megfogalmazott célokra, emellett pedig a művészeti felsőoktatási intézmények nevében ezzel az eseménnyel kívánnak köszönetet mondani a már szponzorként funkcionálók számára. Emellett pedig számos más esemény szervezéséről gondolkodunk. A megvalósulás különböző formákban ölt majd testet, de a cél mindig ugyanaz: hidat építeni a művészeti és a gazdasági szféra között.