Árpád

A zeneváros

2009.03.25. 00:00

Programkereső

Barcelonában állandóan építkeznek. 1883 óta folyamatosan dolgoznak a Sagrada Familián, az 1888-as világkiállításra készült az Arc de Triomf és a Ciutadella park, az 1929-es expóra épült a Palau Nacional és elkezdték belakni a Montjuic hegyet. A 11 arany-, 12 ezüst és 7 bronzéremmel a magyar csapat számára is emlékezetes 1992-es olimpia rendezési jogának elnyerése olyan lökést adott, amelynek hatása máig tart.

L'Auditori (fotók: L'Auditori)

Lord Richard Rogers brit építész és urbanista szerint Barcelona a világon az egyik legsikeresebb példa a városrehabilitációra. A munkák egyik fókuszpontja a Plaça de les Glóries Catalanes, ahol összefutnak a Barcelonát átszelő utak, az Avinguda Diagonal, az Avinguda Meridiana és a Gran Vía de les Corts Catalanes. És ahol találkozik a múlt század fordulója és a jelen, ahol összeér a modernizmus (a katalán szecesszió) és a modern, hiszen a horizonton két épület emelkedik az egekbe: egyik irányban a városjelkép, Antoni Gaudí lenyűgöző, buja-pszichedelikus Sagrada Familiája, a másik irányban pedig a 144 méter magas, napszaktól, hőmérséklettől függően színváltásra képes LED lamellákkal felszerelt, a helyi vízműszékháznak is helyt adó Torre Agbar. Megálmodója, a Wolf- és Pritzker-díjas Jean Nouvel nem került rossz társaságba, hiszen a szomszédban a Ricard Bofill tervezte, posztmodern görög templomot idéző Teatro Nacional de Catalunya, valamint a zeneművészeti főiskolának, zenei múzeumnak és hangversenytermeknek otthonként szolgáló L'Auditori, Rafael Moneo alkotása áll. A navarrai születésű, 72 éves, az építészeti Oscarral, a Pritzker-díjjal kitüntetett Moneo sem kisebb név említett kollégáinál, nevéhez fűződik a Los Angeles-i Miasszonyunk-templom, a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum, az Atocha pályaudvar és a Prado új szárnya.

 

Sala Pau Casals
 

A L'Auditori 1999. március 22-én nyílt meg a Barcelonai, egyben Katalán Nemzeti Szimfonikus Zenekar (OBC) koncertjével, amelyen első műsorszámként Joan Guinjoan erre az alkalomra komponált nyitánya hangzott fel. A többszörös latin Grammy-díjas OBC azóta is itt székel (2006 óta Eiji Oue vezetésével). Még ebben az évben elindult az iskoláskorú közönséget célzó hangversenysorozat, elindult a zeneművészeti főiskolai képzés és a rendszeres növendékkoncertek sorozata, két éve pedig megnyitotta kapuit az interaktív zenei múzeum.

 

Museu de la Música
 

A 42.000 négyzetméter alapterületű épületben három koncertterem található, akusztikájukért Higini Arau felelt, aki a komolyzenei "szomszédvár", a Palau de la Música Catalana hangzását is tervezte. A világhírű katalán csellistáról, Pau Casalsról elnevezett 2200 személyes auditórium (kiképzésében a bécsi Musikverein ihlette meg az építészt), a 600 ülőhelyes kamaraterem, amellyel a barcelonai születésű zenepedagógus, muzikológus, kórusalapító Oriol Martorellnek állítanak emléket, illetve a 400 főre méretezett Tete Montoliu Terem, amelynek névadója, az 1997-ben elhunyt vak jazz-zongorista, egész életét a közeli Eixample negyedben töltötte. A L'Auditori falait a 20. századi spanyol képzőművészet egyik legnagyobb alakjának, a festő-szobrász Pablo Palazuelónak a munkái díszítik.

A L'Auditori bordó-fehér tömbje kiemelkedik környezetéből, ám méret- és színbeli dominanciája ellenére épp letisztult formája, visszafogott nyugalma, sokoldalúsága és nyitottsága miatt képes párbeszédet folytatni a várossal.