Luca, Ottilia

Megnyílt a Haydn Explosiv

2009.04.09. 00:00

Programkereső

Szerdán nyitotta meg kapuit a szó legjobb értelmében vett bombasztikus kiállítás a kismartoni Esterházy-kastélyban. Az Esterházy Magánalapítvány, Dr. Herbert Lachmayer kurátor és Dr. Alfred Weidinger kulturális igazgató által jegyzett multimédiás tárlat minden korosztálynak, zenekedvelőknek és zeneértőknek egyaránt tartogat meglepetéseket.
30b219cc-0fe8-4a68-b313-e9cee554a9d7

A megújult Sala terrena termeiben a szemünk előtt játszódik le a Teremtés, az ősrobbanás; láthatunk virtuális vonósnégyest, amelynek játékát speciális program segítségével követhetjük nyomon a kottában; operajelenetek valóságos szereplői lehetünk és egy padlón lévő lyuk segítségével még a pokolba is letekinthetünk. Ráadásul mindezt a különleges, színes, mintás szőnyegen lépdelve, korabeli tapétarekonstrukciókkal bevont falak között, vagyis egy rendkívül izgalmas és impulzív környezetben tehetjük meg, amely a múlt és a jelen valódi párbeszédén alapul.

A kiállítás hét részre tagolódik. Az első állomás a főbejárat mögötti oszlopcsarnokban helyet kapó rész, amely a feudális renddel, és azzal az ellentmondással foglalkozik, ami Haydnt mint alázatos udvari művészt és mint európai rangú muzsikust jellemez. Ebben a teremben a Haydn-kor aktualitása is megjelenik, ami "ma abban áll, hogy az európai társadalmak forradalmi szakaszában, amely az abszolutizmustól a "lázadó felvilágosodásig" terjedt, felfedezzük a modern individualizmust. A "lázadó felvilágosodás" egy olyan kialakulóban levő polgári világgal találja magát szembe, amely az "ésszerűség rendjét" előmozdító, triumfáló értelmet helyezi az előtérbe. Ezt a modernitás felé mutató kulturális áttörést értelmezhetjük "Début de Siècle"-nek, amely 100 évvel előzi meg a "Fin de Siècle - Bécs 1900 körül" című részt" – magyarázta Dr. Lachmayer a megnyitón.

A második rész az Európa teremben, a kiállítás központi részében kapott helyet. Itt jelenik meg a tárlatban a teremtés motívuma négy video projektor által vetített, Dolby Surraund hangzású, tűznyalábokat és más motívumokat ábrázoló film formájában, a Die Schöpfung idevonatkozó részletei segítségével. Ebben a teremben tekinthető meg az egyik leghíresebb Haydn-festmény, az Isidor Neugass portrékép is.

 
1b0fbca0-784c-4b9b-ac89-fb198b2a118c
 

A harmadik rész igazi meglepetésekkel szolgál, hiszen lépteinkre a Hagen Vonósnégyes kezd el muzsikálni. A Vonósnégyes szalonban persze nem az igazi, hanem az átlátszó üvegfalra vetített másuk zenél, és egy külön az erre a célra emelt oszlopon egy beépített monitor segítségével követhetjük nyomon az Op. 76 No. 2-es kvartett részleteit a kottában. Ugyanennek a teremnek van egy fülkéje is, ahol egy különleges installáció található, amelyet egy cselló és egy fantáziaszülte lény (beceneve Teleboy, a baryton) forgása teremt meg a fülke szürreális terében. Hogy ki, mit lát benne, az ki-ki fantáziájára van bízva – utalva ezzel a Haydn korabeli emberek nagyfokú képzelőerejére, és ennek a fontosságára, hiszen a világot csak fantáziánk segítségével érthetjük meg.

A negyedik rész a Nyomda elnevezést kapta, ahol Haydnnak a kottanyomtatás terén elért fejlesztései kerülnek középpontba, többek között II. József nyomdagépének segítségével. Abban az időben szokás volt, hogy az uralkodóknak polgári foglalkozást is el kellett sajátítaniuk: II. József "másodállásban" nyomdász, I. Ferenc kertész volt (az ő kerti szerszámait is láthatjuk ezen a kiállításon). Ennek a teremnek a falát olyan tapétarekonstrukciók díszítik, amelyek az Albertinában őrzött, és itt is kiállított tapétatervek alapján készültek. A világoskék alapon kottapapírok sokasága jól rímel a többi terem szintén kék alapon piros Haydn-, és zöld hercegi portrékkal díszített falaira, amik már kortárs tervezők munkáját dicsérik.

 
f980e579-0d24-41c7-b6b8-015b7cba444b
 

Az ötödik rész a Hangulat háza a vizuálisan bemutatott fordított világ, a Bécsi Múzeum két méterszer két méteres, itt is bemutatott modelljéről kapta a nevét. Ez a modell a 18. századi, "intellektuális" játszmák szimbólumaként jelenik meg. A terem másik végén az erotikus aspektus kerül előtérbe, a kor szellemének megfelelően az elmét is megdolgoztató módon. Itt, a padlón lévő, parányi lyukon letekinthetünk az alvilágba, ahol egy meztelen nő kiált segítségért a pokol tüzében égve. (Eme különleges kiállítási tárgy Pipilotti Rist munkája, és az Önzetlenül a lávafürdőben címet viseli.)

 
b2bb72d4-69aa-4aec-986f-9e7d54b8b810
 

A hatodik rész az Operaterem, ahol egy falra vetített, Az énekesnő című operából vett részlet, illetve A patikus címet viselő kisoperához készített video installáció előtt sétálgatva, mi is szereplőivé válhatunk a cselekménynek. A hetedik teremben, a Bécsi szalonban kiállított tárgyak Haydnnak, a társasági életre gyakorolt hatásával foglalkoznak. Haydn nemcsak a szimfónia vagy az oratórium, de a kamarazene klasszikus formáit is átalakította. A szalonokba tevődött át a kulturális élet, így Haydn a kultúrát ápoló, arisztokrata szalonok kamaramuzsika iránti igényét igyekezett kielégíteni a vonósnégyesekkel, amely forma atyjaként tiszteljük a mestert.

A Roy Lichtenstein tervezte színes szőnyegeken járva zenetörténei kuriózumokat is megtekinthetünk, hiszen itt található Die Vorstellung des Chaos (A káosz bemutatása), A teremtés című oratórium partitúravázlata (autográfia), A teremtés (a teljes partitúra bécsi első magánkiadása 1800-ból), The Ladies Looking-Glass, Trust not too much, partitúra (autográfia), Gott erhalte Franz den Kaiser (Isten óvja Ferenc császárt!), énekhangra és zongorára (autográfia), La canterina, Intermezzo in musica, partitúra (autográfia), C-dúr szimfónia (Le midi), partitúra (autográfia) és a Haydn-Variationen (Haydn-variációk), Johannes Brahms partitúrája (autográfia).

Amíg a szülők a partitúrákat nézegetik, a gyerekek is különleges élményeket szerezhetnek a kifejezetten az ő szemmagasságukban elhelyezett kiállított tárgyak, beépített képernyők segítségével. A kiállítás a kiállításban a Haydn for Youngsters (Haydn a legfiatalabbaknak) címet viseli.

 
8ccbf6af-de54-4268-8f52-1e516d071f0d
 

Dr. Alfred Weidinger kulturális igazgató a szerdán tartott megnyitón elmondta, hogy igen rövid idő állt rendelkezésükre a kiállítás megszervezésére, ezért különösen fontos volt a kurátor személye, aki kapcsolatrendszerén keresztül nagyban gyorsította a folyamatokat, így a tervezett idő előtt sikerült megnyitni ezt a nemzetközi színvonalú tárlatot.

Dr. Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány igazgatója elmondta, hogy 2007 őszén kezdtek el gondolkodni azon, hogy hogyan állíthatnának méltó emléket Joseph Haydnnek. Mindez nem könnyű feladat, hiszen ő nem egyszerűen zene zseni volt, hanem olyan történelmi alak, akinek üzenete még ma is aktuális. A kastély egy részét – így a Sala terrena helyiségeit is – már sikerült felújítani, és tervezik a Kastély Park rendbehozatalát is. Számtalan látogatót várnak a 2009-es jubileumi évben, így teljes pompájában szeretnék megmutatni a haydni örökséget az idelátogatóknak.