Árpád

Fizetés nélküli szabadság

2009.04.10. 00:00

Programkereső

Lelkes amatőrök – így szól a szokványos párosítás. A Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar ifjú zenészei feltűnő érettséggel és technikai tudással játszanak; ráadásul a tehetség erős figyelemmel, a zene iránti sugárzó szeretettel, örömteli munkával és fiatalos lendülettel párosul. Így nem csoda, hogy játékuk különleges élményt nyújt a közönségnek.

Ingo Metzmacher (fotó: Mathias Bothor)

A 2004-es Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik koncertjén sokan részesülhettünk ebben az élményben. Lenyűgözött az a koncentráltság és érettség, ahogyan játszottak, miközben jó volt látni az öröm- és várakozásteli arcokat. Rengeteg finomság, árnyalat és feltűnő egymásra-hangoltság jellemezte a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar tagjait. Azonnal átélhető volt az, amiért világhírű dirigensek, az alapító karmesteren, Claudio Abbadón kívül ilyen volt például Pierre Boulez, Eötvös Péter, Fischer Iván, Sir Neville Marriner, Kent Nagano vagy Seiji Ozawa, és szólisták is szívesen dolgoznak az együttessel. Biztos, hogy ők is sokat kaptak a fiataloktól, erőt meríthettek a közös munkából.

Az sem lehet véletlen, hogy éppen Claudio Abbado hozta létre ezt a zenekart: ő korunk egyik legjelentősebb, rangos zenei díjakkal elismert dirigense, akiért állítólag rajonganak a zenészek. Minden bizonnyal a fiatalok is. Mert bár Abbado nem rukkol elő folyton meghökkentő interpretációkkal, van a személyiségében valami rendkívüli. A titka talán a harmóniára való törekvés mellett az érdeklődés, a figyelem lehet – márpedig erre a fiataloknak különösen nagy szükségük van.

A Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar 1986-ban jött létre Bécsben. Claudio Abbado, aki ma is az együttes zeneigazgatója, tehetséges fiatal zenészeknek akart értékes zenekari tapasztalatokat nyújtani. A tehetséggondozás mellett az szintén fontos volt, hogy a zenekarnak sikerült a vasfüggönyön túli területeken, Magyarországon és Csehszlovákiában, 1988-tól pedig az NDK-ban is próbajátékokat tartani. 1992 óta Európa minden országából jelentkezhetnek az együttesbe a 26 évesnél fiatalabb zenészek, az évente szervezett próbajátékokat ma már több mint 25 európai városban tartják. Az Abbado által felkért zsűritagok minden évben körülbelül ezer pályázó közül választanak – és nem is akármilyen tehetségeket. Az egykori tagok közül többen jelentős szimfonikus és kamarazenekarokban, a Bécsi és a Berlini Filharmonikusoknál, a Drezdai Staatskapelle vagy a lipcsei Gewandhaus Zenekar csapatában, a Londoni Szimfonikusoknál, az amszterdami Concertgebouw Zenekarban játszanak.

 

Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar
 

A zenekar évi két – húsvéti és nyári – turnéja keretében ma már nem csak Európa rangos hangversenytermeiben és fesztiváljain szívesen látott vendég, hanem távoli országokban is: 2003-ban turnéztak először Japánban, Pierre Boulez vezetésével, 2007-ben – Philippe Jordannal – Argentínában és Brazíliában adtak koncertsorozatot. Claudio Abbado kezdeményezésére 1994-ben kezdték kiépíteni a Zenekari Akadémiát, amely meghatározott időre szóló ösztöndíjakat ad a zenekar tagjainak, akik fizetést nem kapnak, a szállás, az utazás, az étkezés, illetve próbák költségeit azonban a fenntartók állják. A világhírű karmester kezdeményezésére jött létre 1999-ben a Gustav Mahler – zene és ifjúság elnevezésű alapítvány a dél-tiroli Bolzano/Bozen városában, amely Bécs mellett a zenekar másik rezidens városa, s amely az osztrák főváros mellett szintén hozzájárul az együttes fenntartásához. Az alapítvány mesterkurzusokkal támogatja a zenekar ösztöndíjasait.


Jane Irwin (fotó: Andres Landino)

A Művészetek Palotája közönsége április 18-án hallhatja ezt a nagyszerű együttest: a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Mahler III. (d-moll) szimfóniáját játssza Ingo Metzmacher vezényletével. A német karmester az Ensemble Modern zongoristája, majd dirigense volt, Frankfurt után a hamburgi Staatsoper fő-zeneigazgatója, Amszterdamban pedig a Holland Opera első karmestere volt, jelenleg pedig a berlini Német Szimfonikus Zenekar vezető dirigense és művészeti vezetője. Gyakran vezényel későromantikus zeneműveket, de elsősorban a 20. századi és a kortárs alkotások jelentős előadójaként vált ismertté.

Gustav Mahler (1860–1911) grandiózus életművet hagyott ránk, s ebben is különösen fontosak a szimfóniái. A hat tételből álló III. (d-moll) szimfónia előadása hatalmas létszámú zenekart igényel, a zenekar mellett fiúkórus és női kar is énekel benne (a budapesti koncerten Jane Irwin énekes mellett közreműködik a Nemzeti Énekkar Női Kara és az MR Gyermekkórusa). Az 1896-ban született szimfóniát még abban az esztendőben bemutatták, az ősbemutatót Hamburgban tartották. Mahler eredetileg tételcímeket is írt, ám ezeket később elhagyta, hogy szabadabb asszociációk alakulhassanak ki a hallgatóban, akiben valóban erőteljes képek elevenedhetnek meg a rét virágairól, az erdőben élő állatok idilljéről, a természet derűjéről. Ez a szimfónia is jól érzékelteti, hogy Mahler zeneszerzői gyökerei Beethoven és Schubert klasszikus, romantikus hagyományából táplálkoztak, s azokat bár nem tépte el, mégis sok tekintetben el tudott szakadni ezektől.

Fiatal zenészek számára még inkább emberpróbáló feladat lehet a monumentális III. szimfónia előadása, de a közös munka és a fellépés ennyi hasonló korú kollégával, ilyen válogatott társasággal biztosan hat az együttes tagjaira, a velük dolgozó dirigensre, és persze a közönségre. Talán ők a fiatalabb hallgatók érdeklődését is képesek fölkelteni, a hangversenytermekbe vonzani. Így lesz igazán ifjúsági a zenekar.

(2009. április 18. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar koncertje - Mahler: III., d-moll szimfónia, km.: Jane Irwin (ének), a Nemzeti Énekkar Női Kara (karig.: Antal Mátyás), MR Gyermekkar (karig.: Thész Gabriella), vez.: Ingo Metzmacher)