Lázár, Olimpia

A hét portréja: Kovács Eszter

2009.05.25. 14:47

Programkereső

Fényes karrier, sok-sok koncert a világ számos pontján, nemzetközi rangú operaszínpadi partnerek szegélyezik Kovács Eszter életútját. A világhírű Wagner-énekes május 18-án ünnepelte 69. születésnapját.
Kovács Eszter
Kovács Eszter

Kovács Eszter operaénekes Tiszanánán született egyszerű földműves szülők gyermekeként 1940. május 18-án. A budapesti Zeneakadémián szerzett diploma után azonnal szerződtette a budapesti Operaház, ahol a Kékszakállú Juditjával, majd később A bolygó hollandi Sentájával és a Ferencsik-féle Tannhauser Venusával tűnt fel. Hamarosan áttért a nagy drámai szoprán szerepkörre és a Wagner-alakításokon túl sikerrel debütált a Fidelio, a Pikk Dáma, a Jenufa és a Parasztbecsület női főszerepeiben is.

Nemzetközi karrierje 1972-ben indult. Ekkor mutatkozott be a düsseldorfi Deutsche Oper am Reinban, Az istenek alkonyában. A kritikák Hans Hopf és Karl Ridderbusch mellett a legnagyobb elismerés hangján az ő Brünnhilde-alakításáról szóltak. Az Opernwelt nemzetközi szaklap terjedelmes felfedező cikket közölt róla. Ezt követően sorra érkeztek hozzá a rangos meghívások: szereplésre kérte fel a londoni Covent Garden, a nyugat-berlini Operaház, a frankfurti Opera. Itthon megkapja a Liszt-díjat, mely máig hazájának egyetlen elismerése felé.

1974-ben bemutatkozna Bayreuthban (Walkür, Brünnhilde), ám a sikeres főpróba után megbetegedett, mégis számtalan felkérés következik, többnek időpontütközés miatt nem tud eleget tenni (Bécs, San Francisco, Párizs, Chicago, Boston, Hamburg), ezért 1980 óta nem tagja egyetlen állandó társulatnak sem. Nemzetközi karrierjének második vonulatát Bartók Juditja, Fidelio, Elektra és Chrisothemis szerepek jelentik (Prágai tavasz, Moszkva, Berlin, Frankfurt, Salzburg, Stockholm, Koppenhága, Lisszabon). Amikor 1981-ben a Milanói Scala együttese Zubin Mehta vezényletével a firenzei Maggio Musicalén adta elő Az istenek alkonyát, Kristen Flagstad és Birgit Nilson után Kovács Eszter volt Brünnhilde.

Többször megfordult közben az Egyesült Államokban, fellépett Santa Fében (a MET előszobája), Fort Worth-ben és Washingtonban az Elektrában, illetve a Walkür Brünnhildéjeként. Az egyenletesen felfelé szárnyaló művészi pálya legkiemelkedőbb állomásai ugyancsak a Walkür Brünnhildéjéhez kötődnek: a szerepet San Franciscóban Birgit Nilsonnal, a New York-i Metropolitanben pedig Gwyneth Jones-szal felváltva énekelte. Partnerei között volt Peter Hofmann, Helge Brilioth, Jean Cox, James King, Robert Cassily, Manfred Jung, Theo Adam, Simon Estes, Franz Ferdinand Netwig, Donald McIntyre és Sigmund Nimsgen. Világhírű karmesterek dirigálták: többek között Colin Davis, Doráti, Eliahu Inbal, Karajan, Leinsdorf, Matacic, Patane, Peter Maag, Silvio Varvioso, Hans Wallat, Ottmar Suitner. Rendezte Wolfgang Wagner, Götz Friedrich és Georg London. Meghívást kapott a MET három hónapos USA-Kanada centenáriumi turnéjára, melynek karmestere James Levine volt, olyan művészek között mint R. Scotto, P. Domingo, L. Pavarotti. Számtalan koncertet adott világszerte: Európa Parlament, Strasbourg (Nagy Gála), Róma, Milánó, Hága, Oslo, Moszkva, Varsó, Salzburg. Ezek közül is kiemelkednek a Matacic-koncertek: Zágráb, Dubrovnik Fesztivál (Isolde, Brünnhilde, Wesendonck-dalok). Sikerei csúcsán 45 évesen a MET turné Walkür-előadásával véglegesen visszavonul a nemzetközi szerepléstől. Indok: üzletté vált a művészet, óriási idegi és fizikai terhet jelent. Visszaszerződik a budapesti Operához, de néhány hónap után felbontja a szerződését a számára szükséges minimális művészi feltételek hiánya miatt. Utolsó nyilvános fellépése egy szerény jótékonysági koncert Bécsben. Pályáján egyenértékű volt a szülői ház és a csillogó operavilág.