Etelka, Aletta

Dupla elismerés

2009.06.08. 14:35

Programkereső

Ismét Choc-díjat kapott a Bartók Új Sorozat, ezúttal a 2. szvitet, a Román táncokat, a Román népi táncokat és a Táncszvitet tartalmazó korongért. Diapason d’or elismerésben részesült továbbá a Miskolci Szimfonikus Zenekar Toldi-lemeze. Mindkét albumot a Hungaroton adta ki.
Bartók Új Sorozat2. szvit, a Román táncok, a Román népi táncok, Táncszvit
                        Km.: Nemzeti Filharmonikus Zenekar
                        Vez.: Kocsis Zoltán
Bartók Új Sorozat2. szvit, a Román táncok, a Román népi táncok, Táncszvit Km.: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vez.: Kocsis Zoltán

A Classica folyóirat, amely a Le Monde de la Musique beolvadása után átvette annak korábbi Choc! elnevezésű díját, most megjelent - 2009. júniusi - számában a Hungaroton Bartók Új Sorozatának a 2. szvitet, a Román táncokat, a Román népi táncokat és a Táncszvitet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényelte felvételében tartalmazó szuper audió CD-jét (HSACD 32506) Choc! kitüntető címmel jutalmazta.

A technikai minősítésben a hangszínek jelenlétét és kiemelkedő profilírozását, valamit a csillogóan élő és hiteles hangzást emelték ki. A lemez kritikáját Stéphane Friédérich készítette el, amelyben ezt írja: "A Kocsis-vezényelte NF Concertója volt a Classica „vak" zenehallgatásának egyik győztese. A jelen felvételen megszólaló táncok és a 2. szvit hasonlóan magas művészi színvonalat képviselnek. Az egymástól több mint 10 évre (1911 és 1923) keletkezett táncok - amelyeket gyakran össze is tévesztenek egymással - gyökeresen különböző sajátosságokat mutatnak. A híres Sz47a Román táncok talán soha nem szólaltak meg ilyen hitelesen, szenvedélyesen, érzékien, népiesen és mégis improvizatívan, a Mandarin és Kékszakállú világát idézően. A Román népi táncok sajátos hangzó alkímiában, szabadon artikulált ritmikával „hozzák" a megfelelő adag naivitást, bájt és humort. Megragadó hatású ez a szenvedélyes hang, bár csak egy hangszerelésről van szó, mégis rámutat arra, mennyire fontos, szinte fizikai jelentőségű volt Bartók számára a pulzáló ritmika.

A 2. szvit első (1921) változatában meglepő módon Strauss és Mahler kromatikájának hatását vélhetjük felfedezni, míg az 1942-es második változatban Prokofjev dallamalkotó stílusa lesz felismerhető. Ez a különbség mindennél jobban előjön a zenekar teljes erőbedobással és mély zenei intelligenciával jellemezhető játékának köszönhetően, a legapróbb hangsúly, a leghalványabb ritmikai kontraszt is a megfelelő súllyal és a színek és kifejezések rafinált elegyével ötvözve kerül előadásra. ... Bár bizonyára nagy hanglemezgyűjtő, Kocsis nem táplál nosztalgiát a híres magyar karmesterek (Solti, Reiner, Doráti, Kertész) felvételei iránt. Igazán inspiráló hangfelvétel, amely megszólítja a hallgatót."

Kovács_László.jpg
Kovács_László.jpg

A Diapason folyóirat júniusi száma a lap Diapason d'or díjával tünteti ki a Miskolci Szimfonikus Zenekar Kovács László vezényelte felvételét Weiner Leó Toldijából.

A lemez kritikájában Pierre-E. Barbier így ír a felvételről: "A híres magyar zeneszerző szimfonikus költeményének világpremier felvétele. Weiner 1906-ban a Ferenc József Koronázási Díj kitüntetettje volt, abban az évben, amikor Bartók visszatért Párizsból a számára sikertelenséget hozó Rubinstein-versenyről, Kodály pedig doktori disszertációját írta a magyar népdalok strófikus szerkezetéről. Weiner Leó a hazájában maradt a Horthy érában éppúgy, mint a szovjet megszállás idején. Zeneszerzőként fiatalsága zenei stílusában komponált, a romantikus hangot liszti és brahmsi értelemben vett magyar felhangokkal gazdagítva és a francia iskola strukturáltságával, színgazdagságával ötvözve.

A Toldi egy szerény és a korabeli magyar hatóság által inkább hanyagolt tanár-zeneszerző főműve, bár az 1953-as ősbemutatót (Ferencsik János vezényelte) nem követte jelentősebb visszhang. Ha 1914 előtt keletkezett volna, bizonyára nagy hatást kelt impresszionisztikus hangjával, eredeti strófikus formaszerkezetével. Utóbbi 12 zenekari kép formájában valósul meg, Arany János hőskölteménye felépítésének megfelelően. [...]

A miskolci zenekar és Kovács László rafinált előadásmódja - amelyben kiemelendő a NF-nél sokkal szebb hangú vonóskar - különleges élményt nyújt, különösen a I. (Mereng a költő), a VII. (Égi háború) és a IX. (Holdvilág) képek, míg a mozgalmas, cselekményes képek Liszt zenekari tablóit idézik, de érdekes módon nem emlékeztetnek a Háry János sokszínűségére vagy a Kossuth-szimfónia hazafias lendületére.

A mű partitúrája Kassai István zongoraművész kutatásainak köszönhetően került elő. Reiner Frigyes megrendelésére Weiner hatrészes szvitet is komponált a Toldiból, de a chicagói Szimfonikusok karmestere soha nem tűzte műsorára."

www.hungaroton.hu