Valér

Klasszikus melódiáktól a jazzig

2009.06.26. 16:14

Programkereső

A Four Bones harsonakvartettet kínai koncertturnéja után és augusztusi fesztiválkalandjai előtt azért itthon is hallhatjuk. Az együttes egyedülálló repertoárjáról, egzotikus élményeiről és új terveiről beszélgettünk Gyetvai Péterrel.
NE HASZNÁLD, RÉGI Four Bones
NE HASZNÁLD, RÉGI Four Bones

Fidelio: A Four Bones honlapján azt írjátok, hogy repertoárotok „a korai reneszánsztól egészen a 21. századi kortárs zenéig, a klasszikus melódiáktól a könnyed ritmusokon át a jazz világáig" terjed. A harsonásoknak már csak a hangszer adottságai miatt is szinte kötelező a könnyű műfajokkal és a jazzel kacérkodniuk?

Gyetvai Péter: Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy a hagyományos harsonakvartett-irodalomra épüljön a Four Bones repertoárja, de mégis több lábon álljunk.  Amikor a kvartettel játszunk, tudatosan törekszünk arra, hogy ne csak klasszikus darabokból építsük fel az adott koncertműsort: a reneszánsztól egészen jazzig jutunk el, és közben érintünk szinte minden korszakot. Egy órányi műsor ugyanabból a századból túl egyformának tűnne, viszont mivel egy reneszánsz vagy barokk darab eleve nagyon másképp szólal meg hangulatában, mint egy jazz sztenderd. Ha kombináljuk ezeket, a hangzás - és a koncert - már nem lehet egysíkú. És ha a hangszernek megvannak ezek a lehetőségei, akkor érdemes is kihasználni őket.

F: Ki is használjátok, hiszen a Four Bones elnevezés nem csak a harsonakvartettet takarja, hanem a Four Bones Jazz Combót is, amely már nevében is jelzi, hogy milyen műsort játszik. Inkább klasszikus, vagy jazz-zenésznek tartanak titeket számon, vagy sikerült tökéletes crossover imidzset kialakítanotok?

NE HASZNÁLD, RÉGI Four Bones
NE HASZNÁLD, RÉGI Four Bones

GyP: Fontos, hogy a Four Bones harsonakvartett ne keveredjen össze a fejekben a Four Bones Jazz Combóval. A Jazz Combo nevében utal a műfaji és a felállásbeli különbségre is, hiszen itt kiegészülünk egy klasszikus jazzkvartettel (Gereben Zita - ének, Horváth „Tojás" Gábor - zongora, Gálfi Attila - dob, Farkas Norbert - bőgő). A harsonakvartettel csak sztenderdeket játszunk, míg a Jazz Comboval leginkább a nu jazz irányába teszünk kalandozásokat (az arranzsok Mester Dánielt dicsérik). De rendszeresen előfordul, hogy a Combo-számok közben csak kvartettel eljátszunk egy sztenderdet, amit a közönség rendszerint örömmel fogad. A kvartett tagjai egyébként nem tanultak jazzt, és nem is valljuk magunkat jazz-zenésznek. A Combo viszont abszolút profi produkcióként működik, jazzistákkal, az új generáció legjobbjaival vagyunk körülvéve. Az Impressziókban pedig a kiváló zeneszerző és jazz-zongorista Nagy Jánossal és Palya Beával dolgoztunk együtt. Az ilyen találkozásokból és a közös munkából rengeteget tanulunk. Persze valamilyen módon mind a négyen képezzük magunkat.

F: Visszakanyarodva a kvartetthez: április közepén tíz napot töltöttetek Kínában. Mesélj a turnéról! Hogyan sikerült ilyen messzire eljutni? Csak nem a tavalyi olimpia adta az ötletet?

GyP: Nem... (nevet). A kvartettel tudatosan törekszünk arra, hogy bejárjuk a környező országokat. A következő lépés logikusan az volt, hogy az Európán kívüli világot, elsősorban a Távol-Keletet „hódítsuk meg". Már visszatérő vendégnek számítunk Ausztriában és Romániában. Kora tavasszal pedig Bulgáriában jártunk, ahol a szófiai Magyar Kulturális Intézet fennállásának 60. évfordulója alkalmából léptünk fel. Tulajdonképpen ennek folytatásaként mentünk Kínába, ahol a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóját ünneplő programsorozat keretében képviseltük a magyar kultúrát. Kínában összesen tíz napot töltöttünk, ezalatt hat koncertet adtunk hat városban (Tianjin, Sanghaj, Zhaoquing, Kunming, Dongguan, Zhongshan). Nagyon sokat repültünk az országon belül, de minden olajozottan működött. A koncertkörút egyébként a klasszikus, európai zenét népszerűsítette.

F: Mennyire számított egzotikusnak a kínai közönség számára a műsorotok?

GyP: Abszolút. Nem csak a zenék, amiket játszottunk, vagy maga a hangszer, hanem olykor mi magunk is. Az egyik helyszínen például a koncert után 45 percig osztogattunk autogrammot...  Egyszer fordult elő, hogy a közönség kezdetben értetlenül fogadta Scheidtet és Bachot - valószínűleg valami egész másra számítottak, és ezért nem tudták mire vélni a régi rézfúvószenét. Persze az is igaz, hogy olykor még itthon is szokatlan koncertélményt tud nyújtani egy harsonakvartett.

F: Azt mondtad, hogy Bachot és Scheidtet játszottatok - Kínába is a Four Bonesra jellemző sokszínű műsorral készültetek?

GyP: Igen, pontosabban nem egészen. A koncertek első félidejében a harsonakvartett-irodalom gyöngyszemeit mutattuk be a reneszánsztól virtuóz modern darabokig, a második félidőben pedig először egy magyaros blokkot játszottunk, olyan művekkel, mint a Monti: Csárdás vagy Brahms Magyar táncai, illetve Georg Tibor magyar népdalokat feldolgozó Introduzione - Tema e Variazioni című darabja. Ezután következett egy könnyű blokk, főleg filmzenékből. Jazzt nem nagyon játszottunk - ezt egyébként kifejezetten kérték is.

F: Várható valamilyen folytatása a kínai koncertkörútnak?

GyP: Bízunk benne. A szervezőkkel kölcsönös elégedettséggel váltunk el egymástól, szóval ha jövőre nem is, 2011-ben mindenképpen szeretnénk visszatérni.

F: Milyen terveitek vannak a következő kínai turnén kívül?

GyP: Mindenekelőtt a jelenre és a folyamatosságra koncentrálunk. Augusztusban újra megyünk Bulgáriába, a Banskói nemzetközi jazz fesztiválra, ahová a Four Bones Jazz Combót hívták meg. Visszafelé jövet útba ejtjük a nisville-i dzsesszfesztivált és a Zsombolya Blues Fesztivált. Tervben van még egy szlovák koncertkörút, és ha minden jól megy, Romániába is visszamegyünk. Az álmunk, hogy bejárjuk a világot, minél több külföldi helyszínt meghódítsunk, és egyúttal Magyarországot is képviseljük. Sőt, Japán, Dél-Korea és Ausztrália irányába tettünk is már tapogatózó lépéseket...

2009. július 1. 20:00 Summer Jam - Citadella

Patrizio Baeza Band & Four Bones Quartet latin koncert

Four Bones: Magyar Péter, Villányi László, Halász Ágoston, Gyetvai Péter