Eleonóra

"Legyőzni a lehetetlent"

2009.09.19. 10:28

Programkereső

A 16. Leedsi Nemzetközi Zongoraverseny a szakma véleménye szerint is a legnehezebbek egyike a világon. Budapestről hárman is indultak, közülük Érdi Tamás maradt legtovább a versenyben, bejutva a világ legjobb 33 zongoristája közé.

Érdi Tamás
Érdi Tamás
- Évekkel ezelőtt Schiff András a harmadik lett ezen a zongoraversenyen. Milyen érzés volt ilyen előtörténet után elindulni?

- Amikor Vásáry Tamás biztatott, hogy jelentkezzem, nem is gondoltam végig, hogy hova szól a meghívás. Engem már az is meglepett, hogy a több száz jelentkező közül bekerültem a 68 legjobb közé. Egy friss CD-t kellett küldeni, amelyen én Mozart: Rondó és Beethoven: Vihar szonáta című darabját játszottam. Ez volt az első szűrés, és mivel nem volt számomra nagy a tét, és utazni is szeretek, a szereplést bemutatkozásnak, egy koncertnek fogtam fel, semmi esetre sem versengésnek.

- Koncertezett már Angliában?

 

- Londonban szólóestjeim voltak és a Barbican Centerben is játszottam már Vásáry Tamással, több alkalommal is felléphettem a szigetországban. Angliába egyébként is szívesen megyek, mert számomra különösen kedves hely. Amikor 1993-ban megnyertem a Louis Brailles Nemzetközi Zongoraversenyt, egy angliai koncertturné volt a jutalom. Az egyik hangverseny után egy angol úr azt kérdezte tőlem: "Ugye,Vásáry Tamás tanított meg erre a nocturne-re?" Azt hitte, hogy a Tamás a vezetéknevem, és mivel évekkel ezelőtt Vásáry előadásában hallotta a művet, azt gondolta, a rokona vagyok. Pedig akkor még nem is tudtam igazán, ki is az a Vásáry Tamás...

- Az a londoni úr valamit megsejtett azon a koncerten, mert azóta szoros tanári, baráti kapcsolat van Önök között.

- Nagyon sokat köszönhetek Vásáry Tamásnak, több közös koncert és két Mozart-lemez is van mögöttünk - a londoni úr és az ő "jóslata" sokszor eszembe jut. Hálás vagyok Vásárynak, hogy rábeszélt erre a szereplésre, mert nagyon sokat tanultam belőle. Örültem, hogy személyesen találkozhattam Bashkirovval, és annak is, hogy kétszer játszhattam a lelkes leedsi közönségnek. Jól esett, hogy második szereplésem során a reggeli időpont és a rossz idő ellenére telt ház volt.

- Továbbjutott a 30 év alatti kategóriában a legjobb 33 zongorista közé - akiknek több mint a fele orosz, ukrán, japán, kínai és koreai volt. A világnak ezen a felén, a versenyre jelentkezők nagyon jól zongoráznak...

- Nagyon erős volt a mezőny, valóban úgy fut a kezük a zongorán, mint a villám. Amikor arról faggattam őket, hogy mennyit gyakorolnak, ők így feleltek: "Egész nap! Csak eszünk és alszunk. A többi komoly munka!" Fantasztikus élmény volt hallgatni őket, barátkozni velük, úgy érzem, ez nagyon jó hatással volt rám.

- Milyen volt az élet, a napi program, hogy oldották meg a versenyzők gyakorlását?

- A Leedsi Egyetem kollégiumában a Devanshire Hallban laktunk, nagyon elegáns körülmények között. Az olasz szakács minden nap különlegesen finom ételeket készített, nekem kedvencem a hal, amit szinte minden nap ehettem. A gyakorlási lehetőséget is profizmussal oldották meg. A legelső szereplés előtti napokban 68 versenyzőt szállítottak reggel, délután és este gyakorolni, ki mennyit akart, annyit ülhetett a zongora előtt. Idős urak és hölgyek kocsival vittek bennünket a városba és a városon túli házakba, koncerttermekbe, remek zongorákhoz. A családok úgy fogadtak bennünket, mintha régi ismerősök lennénk, nagyszerű barátokat szereztem, fantasztikus embereket ismertem meg! 

- A zsűri milyen metódus alapján dolgozott?

- Minden forduló után volt értékelés, minden zsűri tagnak volt észrevétele. Bashkirov szerint ilyen magas színvonalú versenyen ő még nem zsűrizett, és büszkén hangoztatom felém tett gesztusát, miszerint a világon bármelyik mesterkurzusán ingyen részt vehetek. Még két puszit is kaptam tőle a szünetben, és persze gratulációját sem felejtem el soha, mert ezek a biztatások adnak erőt a lehetetlen legyőzéséhez. Azzal búcsúzott tőlem, hogy "gyönyörű a billentésed - te olyat tudsz, amit nem lehet megtanulni." A német zsűritag  Kammerlink szavain is elgondolkoztam, aki ezt mondta: "Csak így tovább, menj előre ezen az úton. Igazi muzsikus vagy, de a te helyed a koncertpódiumon és nem a zongoraversenyeken van..." Azt hiszem, ez utóbbi észrevétel is igaz, mint ahogy az is, hogy ha nem veszek részt ezen a versenyen, ezzel a megerősítéssel most kevesebb lennék...

www.erditamas.hu