Árpád

Organizált orgonaturizmus

2009.10.23. 00:15

Programkereső

Tokaj, Toscana, Bécs. Borturizmus, kulináris turizmus, kulturális turizmus. Amennyiben nincs kedvünk, anyagi keretünk vagy elegendő szabadnapunk ennyi utazáshoz, és mindezt egy helyen szeretnénk megtalálni, a legkézenfekvőbb úticél Párizs.
Fassang László
Fassang László

Én azonban Fassang László október 27-i hangversenyének apropóján egy egészen új idegenforgalmi ágazat közös életre hívására csábítom a kedves olvasót a fény városába, és Budapestre, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. A fentiek után szabadon nevezzük egyszerűen orgonaturizmusnak.

Természetesen minden hangszer játékmódjának, repertoárjának, kifejezésbeli eszköztárának bővüléséhez szorosan hozzátartozik az instrumentum faktúrájának fejlődése, de nincs még egy olyan köztük, ahol ezek ennyire legközvetlen módon kapcsolódnának egymáshoz. Egy közepes orgonán is lehet élvezhetően játszani, de egy értően megépített hangszer már önmagában a regisztereinek gazdagságával lenyűgöz. Hogyan lesz ebből a hangszíngazdagságból zeneszerzőt ihlető erő?

A választ keresve túránk két fő állomása közül az első a St. Sulpice-templom. Orgonájának 1781-es avatásán más művészekkel együtt az a Charpentier is játszott, aki később tíz éven át a Notre Dame-ban dolgozott. A korabeli Franciaország egyik legjelentősebb hangszere a maihoz hasonló hangzását ugyanannak a családnak a mestermunkája nyomán nyerte el, amelyik a Notre Dame katedrális orgonáját is újjáépítette.

A família legjelesebb képviselője, Aristide Cavaillé-Coll célja a régi és új művészeti értékek egyesítése volt. Nevéhez kapcsolódik többek között a Notre Dame de Lorette, a Saint François-templom és a Saint Clothilde-bazilika hangszereinek kidolgozása, hogy csak azokat a templomokat említsem, ahol César Franck több-kevesebb évet eltöltött. A St. Sulpice-ben az átépítés utáni első hangversenyen 1862-ben Franck és más neves virtuózok mellett Camille Saint-Saëns is játszott. A hangszer öt billentyűsorával, 102 regiszterével és hétezer sípjával Párizs legnagyobb orgonája egészen 1960-ig, a Notre Dame-i orgona kibővítéséig.

A gondolat és a hangulatos éttermeken, színes bódésoron át vezető tízperces séta végére már meg is érkeztünk második célpontunkhoz, a legendás, ámulatba ejtő, és monumentális Notre Dame-i orgonához. Öt klaviatúrájával, 109 regiszterével, közel nyolcezer sípjával Franciaország legjelentősebb orgonája. De a számok, ha mégoly tiszteletet parancsolóak is, nem tudják leírni a bíbor, kék és violaszín rózsaablak előtt kirajzolódó sípsor esti látványát, sem azt, ahogyan az ember átérzi saját kicsinységét a hangok négy másodperces lecsengési ideje alatt, Olivier Latry improvizációja után.

Nem csoda, hogy a hely és a hangszer César Franckra, Saint-Saënsra és Vierne-re is nagy hatást gyakorolt. Ezek a művészek az elsők között játszottak a Notre Dame 1868-ra megújult nagyorgonáján, Vierne 37 évig volt itt hivatalos orgonista. Jogutódjai közül ketten, Fassang László egykori párizsi tanárai, Olivier Latry és Philippe Lefèbre pedig az elsők között vezették be a koncertéletbe a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hangszerét 2006-ban.

2009. október 27. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Fassang László à la française
 

Beauvarlet-Charpentier, De Grigny, Alain, Vierne, César Franck és Saint-Saëns-Lemare művei, valamint improvizációk megadott formákban és stílusokban 

www.mupa.hu