Zsuzsanna

Klasszikus vs. könnyű

2009.12.14. 23:30

Programkereső

Különleges estére készülnek a Vígszínházban. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar, Szenthelyi Miklós, Illényi Katica, Faludi Judit és Jandó Jenő fognak közösen muzsikálni december 16-án.

- Hogy jött létre ez a koncert?

Faludi Judit: Két éve dédelgetem magamban ezt az álmot. Egy jótékonysági koncerten találkoztam Katicával, és arra gondoltam, milyen jó lenne egyszer közösen föllépni. Ez a mostani koncert éppen jó alkalom lett erre.

Szenthelyi Miklós: A Virtuózsorozat nyolc éve megy a Zeneakadémián. Csak most, mivel bezárják az épületet, más hely után kellett néznünk. Nagy szerencse, hogy a Vígszínház befogadta ezt a sorozatot. Egyrészt egy rangos intézmény, másrészt nagyjából ugyanannyi néző fér be, mint a Zeneakadémiára. És mivel ez a sorozat teltházzal ment, hasonló befogadóképességű helyet akartunk keresni, hogy el ne veszítsük ezt a nagyszerű közönséget. Budapesten rettenetesen nehéz ilyen helyszínt találni. A Müpa évekre előre foglalt, mert a nagy szimfonikus zenekarok nem férnek el más pódiumon. Az akadémia bezárása egy ilyenfajta problémát is okoz - nagy öröm, hogy felújítják, de az átmeneti évek ilyen szempontból is nehezek lesznek. Azért hívtam meg Katicát, mert egy népszerű muzsikus, ugyanakkor a klasszikus zenei felkészültsége megkönnyíti a közös munkát. Mások is működnek a könnyedebb műfajban, de - senkit nem akarok megbántani - eszem ágában sincs arra gondolni, hogy dolgozzunk együtt. Katicának bőven megvan az a szakmai háttere, ami ezekhez a művekhez kell.

Illényi Katica: Miklós tizennégy éves korom óta ismer. Akkoriban kezdett tanítani a Zeneakadémián, amikor én oda kerültem. Minden vizsgámat végighallgatta. Annyira fiatal volt a tanári karhoz képest, hogy eleinte azt hittem, hogy egy növendék. Ő volt az egyetlen, akivel tegeződtünk.

- Judittal évfolyamtársak voltatok a konziban és az akadémián is. Játszottatok már együtt?

FJ: Még nem.

IK: De minden nap találkoztunk, kilenc éven keresztül. Úgy látszik, véletleneken múlik, hogy szakmailag is összetalálkozunk. Az előző gondolathoz annyit tennék még hozzá: Miklós és Judit voltak az egyetlenek a komolyzenei vonalból, akik eljöttek tavaly a Thália Színházbeli koncertemre.

SzM: Tudomásul kell venni, hogy a komolyzenészekben van egy bizonyos felsőbbrendűség. Ez egészen addig stimmel, amíg a zeneművek alkotóiról van szó, hiszen ők olyan minőséget produkáltak és produkálnak, amilyen más műfajban nincs. De akkor már nem stimmel, amikor ez a dolog az előadóművészekre terelődik. Minden műfajban vannak olyan előadók, akik rendkívüli értéket képviselnek. Aki húsz éve ott van, bármilyen műfajban, az nem lehet véletlen. Örülök Katicának, és remélem, ő is örül annak, hogy most újra olyan jellegű műveket játszhat, amilyenekkel az utóbbi években kevesebbet foglalkozott.

Illényi Katica, Faludi Judit, Szenthelyi Miklós, Jandó Jenő
Illényi Katica, Faludi Judit, Szenthelyi Miklós, Jandó Jenő

- Milyen művek lesznek műsoron?

FJ: Az első részben Csajkovszkij a-moll trióját játsszuk Miklóssal és Jandó Jenővel. Többször koncerteztünk már közösen, ezt a Csajkovszkij triót pedig nem rég vettük föl így hárman, a napokban fog megjelenni. Ez egy félelmetesen nehéz darab, mindhárom zenésznek, de különösen a zongoristának. Ezért kerestük meg Jandó Jenőt, mert ehhez az ő felkészültsége kell. Aztán Katica és Miklós játssza Vivaldi B-dúr kettősversenyét, majd én játszom Katicával Vivaldi B-dúr versenyét. A koncert végén pedig jön "Katica műfaja", amiről többet nem mondok, csak annyit, hogy világhírű filmzenék lesznek terítéken.

- Senki nem fél attól, hogy számára viszonylag ismeretlen (vagy Katica esetében rég játszott) műfajban kell bizonyítana?

IK: Egy picit visszamegyek. Huszonegy éves koromban abba akartam hagyni a hegedülést. Ennek lelki okai voltak, tele voltam görccsel és gátlással, így végül teljesen mást kezdtem csinálni. Aztán szép lassan rutint szereztem, már magabiztosan állok a színpadon, de volt egy olyan időszak, amikor azt hittem, soha többé nem fogok hegedülni, inkább színésznő leszek vagy táncosnő. És mégis úgy hozta az élet, hogy visszakanyarodtam a hegedüléshez. De sosem lettem hűtlen a komoly műfajhoz, mert ha otthon előveszem a hegedűt, akkor Paganini etűdöket gyakorolok. Hogy kézben legyen a hangszer. Nem kerestem a lehetőséget, de ha van, annak örülök, mert mégiscsak a komolyzenével foglalkoztam a legtöbbet, annak ellenére, hogy nem így ismer a közönség. Most lelkesen gyakorlom a dolgokat. Nagyon sok féle műfajban kipróbáltam magamat. A jazz egy klasszikus zenésznek szinte tanulhatatlan, még mindig tele vagyok kérdőjelekkel. A komolyzenével kapcsolatban nincs ilyen érzésem. Ugyanakkor, amit majd a koncert végén játszunk, az nem jazz, hanem olyan világhírű slágerzenék, amelyek klasszikus háttértudást igényelnek.

- Ezeknek létezett ilyenfajta zenekari átirata, vagy saját hangszerelés készült, külön erre az alkalomra?

FJ: Katicának megvoltak ezek a kották, majdnem mindet játszotta már valamelyik koncertjén. A mostani alkalomra Pejtsik Péter késztette a hangszerelést. Ő csellista osztálytársam volt a konziban, a mai napig csellózik, de közben zenét ír, hangszerel. Én inkább attól félek, hogy azt a fajta lazaságot, amit Katica tud a színpadon, mi nem fogjuk tudni hozni. Én megszoktam, hogy ha koncentrálok, akkor komoly vagyok. De lehet, hogy menet közben feloldódunk...

SzM: Tényleg érdekes kérdés, hogy megtaláljuk-e a határt. A mi műfajunknak megvannak bizonyos belső törvényei, amelyek bizonyos magatartásformákat kizárnak a színpadon. Ugyanakkor meg kell próbálnunk lazítani, mert ezeket nem úgy kell a közönség felé közvetíteni, mint amikor az ember Bachot vagy Mozartot játszik. Meg kell találnunk a középutat, hiszen tőlünk nem azt várják el, hogy kacarásszunk. De talán az a legjobb, ha mindenki a maga egyéniségét viszi ki a pódiumra.

- Mióta folynak a próbák?

IK: Három közös próbánk volt, és még kettő lesz a zenekarral együtt.

SzM: Mindenki időben megkapta a maga szólamát, ennyi próba elég kell legyen. Ugyanis ha három, szakmailag felkészült ember közel azonos hullámhosszon van, akkor ennyi untig elég. Ha nincs közös nevező, akkor jöhet ennek a tízszerese is, de csak a csoda segíthet...