Bernadett

Az első megálló: Győrasszonyfa

2009.12.23. 15:41

Programkereső

Sáry László a jeles, nem csak hazánkban ismert és elismert zeneszerző és tanár, a Kotyogó kő a korsóban című kortárs zenei sláger szerzője, a Kreatív zenei gyakorlatok írója január 1-jén hetven éves. A kerek születésnap alkalmából beszélgettünk vele.

Sáry László: Anyám úgy mesélte - kezdjük az interjút a hetven évvel korábban történtekkel - hogy én tulajdonképpen már éjfél előtt megszülettem a győri kórházban, tehát 1939. december 31-én. Ott az orvosok azt mondták neki, hogy célszerűbb a születést január elsejére tenni, így lettem januári gyerek. 

Fidelio Est: A Lokomotív szimfónia cédéjéhez írt szövegből kiderül, hogy a családja akkor Győrasszonyfán élt, és az édesapja vasutas volt. Ön és testvére is, Sári József, sőt a fia is, Bánk zeneszerző. Volt-e zenész a családban, milyen inspirációk érték gyermekkorában?  

SL: Nagyon jó gyermekkorom volt. Falun, Győrasszonyfán nőttem fel, ami a Győr-Veszprém vonal egyik állomása. Apámnak nagyon szép énekhangja volt, öt évvel idősebb Jóska bátyám a pannonhalmi bencésekhez járt. Nagyon megragadtak bennem a hajnali misék, amikor a korahajnali vonat távozása után sötétben, hidegben, nagy hóban, bementünk a templomba. A szakrális légkör erősen hatott rám; ennek is köszönhető, hogy számos Biblia tárgyú művet írtam. A Zeneakadémián nagyon jó sorom volt, végig kitűnő voltam, elég jó ösztöndíjat kaptam, a Bartók Kollégiumban lakhattam. Pesten sem hagytam abba az orgonálást, a Lövölde tér melletti Református templomban. 

FE: A Zeneakadémián Szervánszky Endre volt a meghatározó tanára? 

SL: Szerványszky úgy kezelt minket, mint egy kollegát, és ez nagy önbizalmat adott az embernek. Kiváló zeneszerző is volt, Hat zenekari darabja korszakos jelentőségű avantgárd mű volt. Rögtön be is tiltották. Ő kezdett velünk dodekafon műveket hallgattatni, a bécsi iskola szerzőit. Szabó Ferenc elvtárs persze hamar leállította ezeket az órákat, de a Zeneakadémia elvégzése után is évente többször összejöttünk Szervánszkynál és filozófiáról, zenéről beszélgettünk. 

FE: Hogyan boldogultak a diploma megszerzése után? 

SL: Átkerültünk a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjához. Onnan kaptunk ösztöndíjat. 1970-ben megalakítottuk az Új Zenei Stúdiót. Jeney Zoltán, Eötvös Péter, Vidovszky László, Kurtág György voltak az alapítók, később jöttek olyan fiatalok, mint Serei Zsolt, Csapó Gyula.  Ez óriási változást hozott. Nagy szerencsénk volt: nagyon jó műhely lett, a műveim jelentős részét a Stúdió virágzásának idején, tehát a 1970 és 1990 között írtam. A velünk együtt végzett zenészek, fúvósok, vonósok - mi billentyűs hangszeren játszottunk - jöttek hozzánk a Stúdióba. Kovács Dénes hegedűművész és Simon Albert karmester volt az, aki felkarolt bennünket. Mai napig nem értjük, hogy engedhették meg nekünk. Később tudtuk meg, hogy Szigeti Pali bácsi védett ki nagyon sok támadást. Annyira jól éreztük magunkat, hogy nem gondolkoztunk azon sem, hogy kimenjünk Nyugatra. Az égvilágon semmi mással nem kellett törődnünk csak a zenével. Majd minden vasárnap voltak matinékoncertjeink, ahol nem csak a saját darabjainkat, de a Nyugat-Európai darabokat is bemutathattuk. Eötvös a hatvanas évek végén kiment ösztöndíjjal Stockhausenhez, tehát a darmstadti iskolával eleven kapcsoltunk volt.  

Sáry László
Sáry László

FE: Az iskola nagy hatással volt Önökre. 

SL: Persze, különösen Stockhausen, de Pierre Boulez és Berio is. De nekem sok művem árulkodik arról, hogy rám különösen nagy benyomást tett az amerikai iskola. A Kotyogó kő egy korsóban, például, repetitív zene, Steve Reichet idézi. Ezeket az új zenéket senki nem játszotta Magyarországon, mi voltunk az elsők, és e műveket megérteni akarván alkottunk azokhoz hasonló etűdöket, kis darabokat. Nem volt kitaposott út, amin megközelíthettük volna e műveket, nekiállni és játszani őket nagyon fárasztó és kíméletlen munka volt, a megközelítést megkönnyítendő születtek gyakorlatok (ilyen volt a Kotyogó kő is). Ebből a gyakorlatozásból nőtt ki a Kreatív zenei gyakorlatok is.  

FE: Cage-hez hasonlóan Önre is nagy hatással volt a keleti filozófia. 

SL: Igen, de amit abban megtalálok, azt megtalálom Szent Ágostonban is. A nagy gondolkodók eszméinek a mélyén észrevehetőek a közös vonalak. Van egy darabom, amit nagyon szeretek, Tranquility a címe. Engem ennek a zárt japán világnak, a kerteknek, temetőknek, templomoknak a zengő csöndje fogott meg. Ennek a műnek sajnos nincs lemezfelvétele. 

FE: Sok elmaradása van még? 

SL: Rengeteg. Több mint száz darabom van. Vannak be nem mutatott operáim, például a Pilinszky műre írt Élőképek, ami nekem szintúgy nagyon kedves. De még mindig reménykedek. Szerencsére sok darabomat játsszák, kiváló zenészek. 

www.sary.hu